A biodiverzitás az a név, amelyet a földi élet sokféleségének adunk. A baktériumoktól a páviánokig, a növényektől az emberekig – bolygónk élővilága hihetetlenül sokféle.
Minden élőlény saját közösségében, azaz ökoszisztémában létezik – óceánok, erdők, sivatagok, jégsapkák, sőt még városok is. Mindez együttesen a biológiai sokféleség: a földi élet mennyisége, valamint az, hogy a különböző fajok hogyan lépnek kölcsönhatásba egymással és az őket körülvevő fizikai világgal.

A biodiverzitás, azaz biológiai sokféleség egy tág és összetett fogalom, de éppen ez az összetettség teszi a Földet az emberek számára tökéletes élettérré.
Miért van szükségünk a biológiai sokféleségre?
Az emberek a biológiai sokféleségre támaszkodnak a túléléshez. Egy nagy természeti rendszerben vagyunk egymásba fonódva, és minden egyes elem támogatja és lehetővé teszi mindannyiunk boldogulását.
Könnyű belátni, hogy az embereknek miért van szükségük a természetre: szükségünk van friss vízre, tiszta levegőre, növényekre és állatokra az élelemhez. De amire konkrétan szükségünk van, az a biológiai sokféleség. A körülöttünk lévő természet nem elég – olyan természeti világra van szükségünk, amely összetett, rugalmas, virágzó és változatos.
A természetnek képesnek kell lennie megbirkózni a változásokkal. Az élőhelyen élő különböző állatok és növények hozzájárulnak ahhoz, hogy az adott hely stabil és fenntartható legyen. A kis változásoknak kevesebb hatása lesz, így továbbra is biztosítani tudja számunkra azt, amire szükségünk van.
Biodiverzitás és fajgazdagság
Amikor a biológiai sokféleségről beszélünk, gyakran beszélünk a fajgazdagságról is. A fajgazdagság a különböző fajok száma egy területen, a biológiai sokféleség mérésének egyik módja. A fajgazdagság tanulmányozása segít megérteni a helyek és területek közötti különbségeket.
Az amazóniai esőerdő például nagyon fajgazdag, mivel legalább 116 000 fajnak ad otthont, köztük több mint 14 000 virágos növénynek és több mint 5500 gerinces fajnak. Ezzel szemben a Szahara-sivatag sokkal kevésbé gazdag, valószínűleg csak 500 növény- és 300 gerinces fajjal. A tudósok mintegy 1,7 millió fajt írtak le, és ezek többsége rovar. De úgy gondolják, hogy még több millió van, amelyek velünk együtt élnek a bolygónkon.
Veszélyeztetett fajok és tömeges kihalás
A biológiai sokféleség általános csökkenése felgyorsíthatja a kihalást. Egyre több állat és növény néz bizonytalan jövő elé. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a természet állapotának globális szakértője. Vörös listát vezet a veszélyeztetett fajokról, amely a világ biológiai sokféleségének állapotát jelzi. Jelenleg több mint 41 000 faj szerepel a kihalással fenyegetett fajok listáján, ami az összes vizsgált faj 28%-át jelenti.

Tudjuk, hogy a Föld bolygó hosszú történelme során már több millió faj halt ki. A biológiai sokféleség aránya mindig is hullámzott. Valójában a valaha élt élőlények legalább 99%-a mára kihalt. A kutatók egyetértenek abban, hogy öt hatalmas tömeges kihalási esemény már megtörtént, köztük az, amely 66 millió évvel ezelőtt kiirtotta a dinoszauruszokat. Az emberi populációk folyamatos növekedésével azonban a kihalási arány felgyorsult, és sok tudós szerint a hatodik tömeges kihalást éljük. Ezúttal nem a természeti események, hanem az ember a hibás. A szárazföldi ökoszisztémák több mint felében a faji sokféleség mára kritikusan alacsony.
A 10%-os csökkenést széles körben úgy tekintik, hogy az a küszöbérték, amelynél a biológiai sokféleség hozzájárulása az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz veszélybe kerül. Becslések szerint a Föld szárazföldi felszínének több mint egynegyede már túllépte ezt a biztonságos határértéket.
A biológiai sokféleség csökkenésének okai
A biológiai sokféleség az Egyesült Királyságban és világszerte bajban van, és elvesztése helyi és világméretű kihalást jelenthet. A fajok és ökoszisztémák törékenyek lehetnek, így a kis változásoknak nagy következményei lehetnek.
A biológiai sokféleség csökkenésének okai bonyolultak, és az emberi népesség súlyosbítja a problémákat. Az ember egyre inkább megbontja a biológiai sokféleség egyensúlyát. A biológiai sokféleség csökkenésének legfőbb okai közé tartozik a földhasználat megváltozása, a vadon élő állatok kizsákmányolása (halászat, fakitermelés és vadászat révén), a szennyezés és az éghajlatra gyakorolt hatásunk. Túlságosan kiaknázzuk a Föld természeti erőforrásait, és a természetes élőhelyeket farmokká, gyárakká, utakká és városokká alakítjuk át. Az óceánban túlhalászunk, fúrunk és bányászunk.

A városok és községek kiegyenlítő hatással vannak a biológiai sokféleségre, és inkább az olyan fajoknak kedveznek, mint az elvadult galambok. Azok, amelyeknek különleges élőhelyre van szükségük, vagy intoleránsak a zavarással vagy szennyezéssel szemben, gyakran nem tudnak túlélni. Ezt nevezzük biotikus homogenizációnak. Azok az állatok és növények, amelyek csak egy kis területen élhetnek – mint például az egyedi pillangók vagy virágok – helyenként kihalhatnak, ha a város körülményei kedvezőtlenek számukra.
Biológiai sokféleség és invazív fajok
A világ minden táján mozgó állatok és növények szintén nagy veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre. Amikor egy új, nem őshonos faj érkezik egy területre, gyakran nevezik idegen fajnak. Többnyire ez a mozgás nem okoz problémát. Ha azonban ez a faj kárt okoz az élővilágnak vagy az embereknek, akkor invazív idegen fajnak nevezik.
Az invazív fajok gyakran emberi tevékenység révén kerülnek be, akár szándékosan, akár véletlenül. Ilyen például az ausztráliai nyúl, amelyet a XVIII. században az emberi gyarmatosítók hoztak Ausztráliába, hogy élelemként tenyésszenek. Populációjuk hamarosan robbanásszerűen megnőtt, és az általuk elfogyasztott hatalmas mennyiségű növény miatt hamarosan pusztítást okoztak.
Ausztráliában a nyulak még most is képesek elpusztítani a fiatal gyümölcsösöket, és komoly eróziós problémákat okoznak a fák és az őshonos növények elfogyasztásával. Különösen nagy problémát jelent a szigeteken, ahol az élővilág évmilliók során elszigetelten fejlődött, és az ökoszisztéma sérülékenyebb lehet az új állatok és növények behurcolásával szemben.
Az invazív fajok csökkenthetik a biológiai sokféleséget és a fajgazdagságot, kihalást okozhatnak, és drámaian megváltoztathatják az ökoszisztémákat.
A természeti világ védelme
Jövőnk a biológiai sokféleséggel rendelkező Földön nyugszik, ezért nem vehetjük ezt többé természetesnek. Olyan korszakot élünk, amikor az embereknek óriási hatásuk van a bolygó természeti rendszereire. A biológiai sokféleség csökkenése ugyanolyan katasztrofális, mint az éghajlatváltozás, de a megoldások összekapcsolódnak. A bolygó további károsodásának megállításához nagy változásokra van szükség, de megtehetjük, ha most, közösen cselekszünk.