A nektár a titkos hozzávaló a biológiai sokféleség fokozására és a körülöttünk lévő ökoszisztémákban a hasznos kölcsönhatások számának növelésére. A virágzó növények által termelt nektár fontos táplálékforrás számos olyan élőlény számára, akikkel megosztjuk a élőhelyünket. A nektárban gazdag növények kiválasztása szintén jó stratégia lehet, mert segíthet abban, hogy a rovarok, más beporzók és ragadozó rovarok számára biztosítsuk a élőhelyet.
Nektár és nektárban gazdag növények
A növények és állatok közötti kölcsönhatásokban és a szimbiotikus kapcsolatokban, amelyeket kialakítottak egymással, kezdhetjük látni az élet összetettségét. Sok ilyen növény-állat kapcsolat középpontjában a nektár áll.
A növények azért fejlődtek ki, hogy nektárt termeljenek, és ezzel vonzzák a beporzókat, amelyek a nektárral táplálkoznak, és a virág szaporító részeinek érintésével, valamint a virágpor felszedésével vagy lerakásával segítik a beporzást, és befejezzék a megtermékenyítési folyamatot. Cserébe a beporzók az elfogyasztott, cukorban gazdag nektárból energiaforrást kapnak.
A nektáriumok jellemzően jelen vannak a vadon élő állatok által beporzott növényfajok virágain, és jellemzően hiányoznak azoknál a növényeknél, amelyeket a szél poroz be, és ezért nincs szükségük vadon élő állatokra a beporzáshoz.
Néha a nektárt a növények azért is termelik, hogy vonzzák a rovarokat, amelyek megvédik a növényt az elfogyasztástól. Ezekben az esetekben a nektár nem mindig a virágon belül találhatók. A nektár másik funkciója lehet a kórokozók elleni védelem, hiszen bizonyos fehérjék antimikrobiális és gombaellenes tulajdonságokkal rendelkeznek.
A nektárt körülvevő növények és állatok között kialakult kapcsolat megismerésével jobban megismerhetjük a természet csodáit, és természetesen értékelhetjük azt a szerepet, amelyet mi magunk is játszhatunk a jótékony kölcsönhatások nagyobb számának lehetővé tételében.
Egyes növények nagyobb mennyiségű nektárt termelnek, mint mások, míg egyeseknél a nektárokban lévő nektár gyorsabban újratermelődik. Egyesek mindkettőt biztosítják a cukros anyaggal táplálkozó vadon élő állatok számára. Ilyen például a borágó (Borago officinalis). A borágó nektárjai sokkal gyorsabban feltöltődnek, mint sok más fajé, ami azt jelenti, hogy több nektár áll rendelkezésre.
Miért érdemes nektárban gazdag fajokat ültetni?
Azzal, hogy kertjeinkben nektárban gazdag növényfajokat ültetünk, és igyekszünk minél több különböző beporzó faj számára biztosítani a nektárban gazdag növényeket, növelhetjük a körülöttünk lévő ökoszisztémákban a hasznos kölcsönhatások számát, és növelhetjük a biológiai sokféleséget. Ha pedig egy rendszeren belül növeljük a hasznos kölcsönhatások számát, akkor a rendszer egészének rugalmasságát és stabilitását növeljük.
Ha gondoskodunk arról, hogy egész évben jelen legyenek nektárban gazdag növényfajok, akkor számos, az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás által veszélyeztetett beporzó populációt segíthetünk, és hozzájárulhatunk a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához.
Az élelmiszertermelő kertekben az őshonos beporzók bevonása lehetővé teszi számunkra, hogy biztosítsuk a szükséges és kívánt gyümölcsök, bogyók és egyéb rovarok által beporzott élelmiszerek beszerzését, biztosítva, hogy a beporzás zökkenőmentesen történjen.
Attól függően, hogy milyen nektárban gazdag fajokat ültetünk, potenciálisan olyan beporzókat vonzhatunk be, mint (lakóhelyünktől függően) különböző méhfajok, legyek, darazsak, pillangók és lepkék, szúnyogok, és denevérek, amelyek mind a gyakori nektárfogyasztó beporzók közé tartoznak.
Egy biokertben a kártevők számának csökkentése érdekében a ragadozó élőlények vonzása is nagyon fontos. Egyes ragadozó rovarok pedig a nektárt is elsődleges táplálékforrásként használják.
Amikor nektárban gazdag növényeket választ az ember a kertjébe, mindig érdemes először olyan fajokat keresni, amelyek a környéken őshonosak.
