Katonai elemzők és ukrán tisztviselők szerint a kahovkai gát átszakadásának időzítése, éppen akkor, amikor Kijev megkezdte ellentámadását, talán nem véletlen. A kahovkai gát lerombolása kedden vízözönt szabadított el Dél-Ukrajnában, amely azzal fenyegetett, hogy falvakat sodor el, és megállítja az ukránok reményét, hogy átkeljenek a Dnyeperen.
Miközben a hatóságok ezrek evakuálásán fáradoznak, a szakértők felmérik a környezeti áldozatokat, és mindkét fél vádaskodik, egy kulcsfontosságú kérdés lebegett az elárasztott herszoni mezők felett: Kinek, ha egyáltalán valakinek, mi haszna származhat a háború e megdöbbentő fordulatából?
Mi lehet ebben a Kreml számára?
Ukrajna azonnal Oroszországra mutogatott, amelynek erői a gátat és a környező régió egy részét ellenőrzik. Az incidens kevesebb mint 48 órával azután történt, hogy Moszkva azt állította, hogy Kijev elindította régóta várt ellentámadását, és ukrán tisztviselők és nyugati katonai elemzők szerint az időzítés nem lehet véletlen. Az Oroszország által annektált és részben megszállt Herszon régiót már régóta Kijev valószínű célpontjának tekintik, majdnem hét hónappal azután, hogy a régió fővárosát egy offenzívában felszabadította.
Ez az orosz csapatokat kínos visszavonulásra késztette a Dnyeperen át, amely most kettészeli a frontvonalakat, miközben Moszkva megtartotta a szovjet korszakban épült gát ellenőrzését. Ukrajna korábban arra figyelmeztetett, hogy Oroszország esetleg a gát felrobbantását tervezi, míg Moszkva ugyanezt mondta Kijevről.
„Oroszország nyerne a legtöbbet” – mondta Christopher Tuck, a londoni King’s College konfliktus- és biztonsági szakértője. „Ennek csak akkor lett volna katonai értelme Ukrajna számára, ha Oroszország a nyugati oldalon áll, ami most nincs, és soha nem volt politikai értelme”.
Az ukrán támadások intenzitásának növekedése a frontvonalakon ezen a héten arra utalhat, hogy az ellentámadás megkezdődött, de a harctér szélessége most csökken. Ez elemzők szerint Oroszországnak kedvez. A gát felrobbantása lehetetlenné tenne minden ukrán kísérletet arra, hogy jelentős erőkkel átkeljenek a folyón – ami amúgy is nehéz feladat -, mondta Michael A. Horowitz geopolitikai és biztonsági elemző, a Le Beck tanácsadó cég hírszerzési vezetője. Hozzátette, hogy ez döntően csökkenti a frontvonal területét, amelyet a Kreml hadseregének meg kell védenie, miután a téli hadjárat miatt a hadsereg megfeszült és kimerült.
„A gát felrobbantásával Oroszország egy kulcsfontosságú támadási vektort távolítana el az egyenletből” – mondta Horowitz. Ukrán tisztviselők egyetértettek, és Mihail Podoljak elnöki tanácsadó azzal vádolta Oroszországot, hogy „nyilvánvaló” céllal robbantotta fel a gátat: „hogy akadályokat gördítsen a fegyveres erők támadó akciói elé”. Az amerikai kormánynak olyan hírszerzési információi vannak, amelyek két amerikai és egy nyugati tisztségviselő szerint arra utalnak, hogy Oroszország áll a támadás mögött.
Lehet, hogy Ukrajna volt az?
Oroszország szerint Ukrajna azért rombolta le a gátat, hogy elterelje a figyelmet a „fojtogató” ellentámadásáról, Szergej Sojgu védelmi miniszter pedig azt mondta, hogy Kijev talán hagyja, hogy egységei a herszoni frontvonalról oda költözzenek, ahol nagyobb szükség van rájuk. Egyes orosz háborúpárti katonai bloggerek azt sugallták, hogy a gát lerombolása Ukrajna javára válna, mivel az orosz ellenőrzés alatt álló területek szenvednék meg leginkább, megszakítva az aknazárakat és a frontállásokat.
Az elemzők egyetértettek abban, hogy az Oroszország által hónapok óta kiépített védekezést találat érné, de nem láttak egyértelmű indítékot Ukrajna számára. Horowitz szerint mindkét fél veszíthet valamit. „Ez elmossa az orosz hadsereg által a part mentén épített védművek egy részét, és minden bizonnyal hatással lesz számos településre az Oroszország által ellenőrzött területeken” – mondta, hozzátéve, hogy Kijev számára „ez egy ökológiai katasztrófa, ami azzal a kilátással párosul, hogy elveszíti Dél-Ukrajna egyik fő energiaforrását”.
Sőt, egyes elemzők azon tűnődtek, hogy a cselekmény egyáltalán szándékos volt-e, vagy inkább az azt ellenőrző orosz erők gondatlan hanyagságának eredménye. A gát átszakadása előtti hónapokban a szakértők aggályokat fogalmaztak meg a gát károsodásával kapcsolatban, és figyelmeztettek, hogy a mögötte lévő tározó túlságosan megtelt a heves esőzések és a hóolvadás miatt. „Ebben az esetben ez mindenki számára katasztrófa” – mondta Frank Ledwidge, a brit Portsmouthi Egyetem katonai stratégia előadója, egykori katonai hírszerző tiszt.
Mi lesz most a háborúval?
Túl korai lenne megmondani, hogy a katasztrófa hogyan alakíthatja Ukrajna ellentámadását, különösen azért, mert Kijev titokban tartja terveit. A gát összeomlásának következményei azonban egyrészt akadályozhatják a tervezett szárazföldi támadásokat, másrészt arra kényszeríthetik az ukrán kormányt, hogy a figyelmet és az erőforrásokat a helyreállítási erőfeszítésekre összpontosítsa. „Elképzelhető, hogy tudták, hogy ez egy lehetőség” – mondta Phillips O’Brien, a skóciai St. Andrews Egyetem stratégiai tanulmányok professzora.
A nedves és sáros terepviszonyok már késleltették az ukrán ellentámadást, ami megnehezítette a nehézgépek számára a nagy terület bejárását. „Most, amikor ez éppen elkezdődött, hatalmas területeket hagyhat elárasztva hosszú időre” – mondta O’Brien. „Ha ez volt a szándékuk, akkor ez mindenképpen sokkal nehezebbé teszi a dolgunkat.” Tuck szerint azonban nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy a gát átszakadása teljesen megakadályozza az ellentámadást.
„A folyami támadások problematikusak, így valószínűbbnek tűnik, hogy a fő ukrán támadások inkább a szárazföldi tengelyek mentén, mint a Dnyeperen átívelve fognak zajlani” – mondta Tuck. „De az áradás megzavarhatja a leendő másodlagos ukrán támadásokat abból az irányból”. Ez egyúttal hirtelen és jelentős figyelemelterelést is jelent az ukrán kormány számára – mondta.
A gát összeomlásának puszta sokkja és a következmények mértéke egy másik lehetséges orosz indítékra is utalhat: egy merész figyelmeztetés Ukrajnának, hogy hajlandó lehet más – korábban elképzelhetetlen – fordulatokat is bevetni, hogy megpróbálja megváltoztatni a háború menetét. Ukrán és globális tisztviselők hónapok óta figyelmeztetnek az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű, Európa legnagyobb atomerőművének sebezhetőségére.
Oroszország ellenőrzi a Zaporizzsjai terület déli részeit, és bármilyen ukrán előrenyomulás a térségben az üzemet az akció középpontjába sodorná. „Ha Oroszország felrobbantotta a gátat, a kérdés az, hogy ugyanezt tennék-e az általuk ellenőrzött atomerőművel, amely szintén a frontvonal kulcsfontosságú területén fekszik?” mondta Horowitz.
