A „gyógyító kertek” ma már a legtöbb új kórház tervezésénél szerepelnek. A friss levegőn és a napfényben való tartózkodás örömén kívül a zöld területnek a kórház ablakából való megpillantása is csodákra képes. Ahogy Deborah Franklin írja a Scientific American című lapban egy, a témával kapcsolatos tanulmányról: „Azok a betegek, akiknek az ágya melletti ablakból lombos fákra néztek, átlagosan egy nappal gyorsabban gyógyultak, lényegesen kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük, és kevesebb volt a műtét utáni komplikációjuk, mint azoknak a betegeknek, akik ehelyett egy téglafalra néztek”.

Ez a növények gyógyító erejéről szól, ami a kertészeti terápiát jelenti. A kertészeti terápia a kertek, növények és a kertészeti tevékenységek használatának gyakorlata a fizikai és mentális tünetek enyhítésére. A kutatások szerint hasznos a hangulatzavarok és a mentális betegségek kezelésében, és az egyensúly, az erőnlét és a munkaképesség javítására is alkalmas.
A kertészeti terápia sokféle helyszínen, sokféle módon gyakorolható – a speciálisan kialakított kertektől a közösségi kerteken át a kórházi szobákig.
A kertészeti terápia eredete
A kertek, a kertészkedés és a természetben eltöltött idő már az ókortól kezdve terápiás hatásúnak számított. Dr. Benjamin Rushnak tulajdonítják azonban a kertészeti terápia klinikai gyakorlatának „feltalálását”. Rush, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója volt az első, aki dokumentálta a kertészkedés pozitív hatását a mentális betegségben szenvedőkre.
A kertészeti terápia a II. világháború alatt és után indult be, amikor sikeresen alkalmazták a sebesülésekből és a PTSD-ből lábadozó veteránok kezelésében. Ekkor fedezték fel a szakemberek a kertészeti terápia pozitív hatását a következő esetekben a rehabilitációra és a vocational szakképzésre.

A 20. század közepe óta a kertészeti terápia felhasználása a következők kezelésére terjedt ki stressz, emlékezetkiesés, és egyéb tünetek kezelésére, különösen a szenvedélybetegek, az értelmi fogyatékosok és a demenciában szenvedők körében. Bizonyos esetekben a kertészeti terápiát arra is használják, hogy javítsák a betegek utasításkövetési képességét, az önálló munkavégzést, a problémamegoldást, valamint a finommotoros készségek fejlesztését.
Kertészeti terápiás környezet
A kertészeti terápiát a terápia céljától, a terápiát nyújtó intézménytől és a rendelkezésre álló finanszírozástól függően különböző keretek között gyakorolják. Bizonyos esetekben ténylegesen létrehozzák a megfelelő környezetet; más esetekben a meglévő környezetet használják. Egyes esetekben a növényeket még intézményi környezetbe, például kórházakba is behozzák, hogy támogassák a foglalkozási és pszichológiai terápiás célokat.
Kertészeti terápiás kertek
Egyes intézményekben, például kórházakban és idősek gondozási központjaiban hely és pénz áll rendelkezésre a kijelölt kertészeti terápiás kertek kialakítására és megépítésére. Ezek a kertek kifejezetten terápiás célokra tervezték és alakították ki; ennek eredményeként:
- fizikailag hozzáférhetőek a mozgáskorlátozottak számára, beleértve a kerekesszékkel közlekedők számára kikövezett utakat és a könnyű megközelíthetőség érdekében megemelt kerteket;
- olyan területeket és növényeket foglalnak magukban, amelyek elősegítik a konkrét programtevékenységeket; például lehetnek olyan zöldségeskertek, ahol a betegek élelmiszert ültethetnek és szüretelhetnek, vagy olyan érzékszerv-központú növények, amelyek erős színekkel, textúrákkal és illatokkal rendelkeznek;
- egyszerű mintákkal és világos paraméterekkel tervezték, hogy a kert felé, és ne a kertből kifelé irányítsák a figyelmet, és megkönnyítsék a tájékozódást;
- az egészség és a kényelem érdekében kezelik és tartják karban; ez jelentheti azt, hogy csak biztonságos, szerves trágyákat és növényvédő szereket használnak, vagy hogy napernyőket és padokat biztosítanak stb.
Közösségi parkok és kertek
A kutatások szerint a közösségi kertek és a környékbeli zöldterületek pozitív hatással lehetnek a lakosok általános jólétére minden korosztály számára. Ezen kívül: A közösségi kertek alacsony költségű, fenntartható környezetet biztosítanak a kertészeti terápiához, amelyben a betegek készségeket, önbizalmat és fizikai erőt építhetnek.

Közösségi parkok és zöldterületek bizonyítottan a betegek széles körének, köztük a szülés utáni problémákkal küzdőknek, a kognitív és érzelmi problémákkal küzdő időseknek, valamint a PTSD-től a mentális betegségekig terjedő tünetekkel küzdő egyéneknek is előnyösek. Mivel a környékbeli erőforrásokhoz való hozzáférés ingyenes és folyamatos, a kezelés nem függ az intézményi terápiás kerthez való hozzáféréstől.
Kik részesülnek a kertészeti terápiából

Az Amerikai Kertészeti Terápiás Egyesület szerint a kertészeti terápia segít „javítani a memóriát, a kognitív képességeket, a feladatvállalást, a nyelvi készségeket és a szocializációt. A fizikai rehabilitációban a kertészeti terápia segíthet az izmok erősítésében, valamint a koordináció, az egyensúly és az állóképesség javításában. A kertészeti terápiás foglalkozásokon az emberek megtanulnak önállóan dolgozni, problémákat megoldani és utasításokat követni”. A kertészeti terápia számos előnye miatt olyan embereknél alkalmazható, akiknek tünetei a következőkkel kapcsolatosak:
- mentális betegség
- demencia
- viselkedési problémák
- értelmi fogyatékosság
- fizikai korlátozások és sérülések
- fejlődési kérdések
- érzékszervi problémák
A kertészeti terápia sokféle típusa és előnye miatt egyre növekvő terület. Nemcsak az előnyei jól dokumentáltak, de ez egy olyan terápiás forma, amelyet a páciensek még sokáig fenn tudnak tartani, miután a képzett terapeutával való interakciójuk befejeződött. Csak egy újabb példa a természeti világ nagylelkűségére, egy olyan hely, amelyet bölcsen tennénk, ha védenénk.