Hamarosan a lehullott leveleket és a esőt leváltja a hó, a jég és a latyak. Ezért jelentkezünk a kinek kell tisztán tartania járdát című cikkünk második részével, amelyben azt vesszük górcső alá, hogy kinek és mivel kell síkosság-mentesítenie (köznyelven csúszásmentesítenie) a járdát.
Egyes statisztikák szerint, egy évben 50-60 olyan nap van, amikor az utakra hullott havat el kell takarítani és a csúszásmentességet biztosítani kell.
Ahogy azt az előző cikkünkben megírtuk, az ingatlan előtti járdának a hóeltakarításáról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodni, olyan módon, hogy legalább 1.5 méter széles terület szabadon maradjon, hogy a gyalogosok kényelmesen elférjenek a járdán. Az utak esetében vagy az út szélére lehet gyűjteni a havat, vagy ha keskeny az út, akkor a járda szélére. Természetesen, ilyenkor is ügyelni kell arra, hogy a 1.5 méter széles járdaszakasz megmaradjon.
Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy mivel lehet, mivel érdemes csúszásmentesíteni. A régi bevett szokás az útszóró só, hiszen olcsó és rendkívül jól olvasztja a jeget és havat. Azonban a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Kormány rendelet 5. § (2) bekezdése kimondja, hogy: “Belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.” Az útszóró só azonban maró hatása miatt károsítja a növényeket és rendkívül irritálja az élőlényeket is. Kutyáknál különösen súlyos sebesedést is okozhat ez az irritáció.
Ha nem útszóró só, akkor mi? Egyértelmű válasz erre nincs. Egységes szabályozása sincsen a csúszásmentesítésnek, se Magyarországon, se az EU-ban, így rá van bízva az ingatlantulajdonosokra illetve az utak kezelőjére. A Katasztrófavédelem szerint egyre népszerűbb a zeolit (talajjavító ásvány), zeocal (jégoldószer és zeolit keveréke), kálcium-klorid pehely (só alternatíva) illetve egyes acetátok is. Azonban a legnagyobb visszatartó aspektusa ezeknek, hogy kifejezetten drágák és nem érhetőek el széleskörben. Így maradnak a régi, jól bevált alternatívák, mint a fűrészpor, mulcs, homok, kőzuzalék, fahamu és faforgács. Ezek könnyen elérhetőek, környezetbarátok és egész jól csúszásmentesítik a járdát, igaz az útszóró sót és a hólapátot nem előzik meg.
Budapesten az FKF kézi és gépi erővel takarítja a havat utainkról, gyalogátkelőhelyek környékéről és ingatlanhoz nem tartozó járdáról. Továbbá gondoskodik ezekenek a csúszásmentesítéséről a törvényi kereteken belül. Megkérdeztük az Újpesti Városgondnokságot, hogy Újpesten milyen anyagot használnak a közterületek illetve az utak síkosságmentesítésére és azt a választ kaptuk, hogy helytől függően háromféle anyagot használnak. Használnak úgynevezett útkáli eco plust, amely egy keveréke a zeolitnak, káliumnak és magnéziumnak. Ezt mechanikai csúszásgátlásra és jégolvasztásra használják. Jégolvasztásra használják az előző bekezdésben említett kálcium-kloridot és egy úgynevezett hófalót, amely kalcium – magnézium – acetát oldat keveréke. Ezek mind környezetkímélő a növényzetet és épített anyagokat is kímélő szóróanyagok.
Annyi világosan látszik, hogy járdáink és utaink síkosságmentesítése mindannyiunk kötelessége. Mind az FKF, mind az Újpesti Városgondnokságnak ugyanakkora része van ebben a feladatban, mint nekünk újpesti lakosoknak. Annyi szerencsénk van, hogy a nagyobb kertészeti üzletekben lehet kapni rengeteg féle síkosságmentesítőt, igaz, rendkívül nagy az árbeli különbség egyes fajták között.
