A KSH gyors egymásutánban, tegnap és a mai nappal kiadta az átlagkeresetekre illetve az ingatlan lakbérekre vonatkozó gyorsjelentését. Mindkettő esetében az derül ki, hogy ezen szegmensekben úgy tűnik, hogy javul a gazdaság. Az átlagkeresetek 17%-kal emelkedtek bruttó 563 600 forintra, míg az ingatlan bérleti díjak országosan 0,7 százalékkal csökkentek.

A KSH ma kiadott jelentésében azt írja, hogy a 2022 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 563 600 forint, a kedvezmények figyelembe vételével, a nettó átlagkereset 387 800 forint volt. Ez egy jelentős, 17%-os emelkedés a 2021-es év azonos időszakához képest. A jelentés kitér arra is, hogy az emelkedéshez a minimálbér és bérminimum emelése, továbbá az előre ütemezett és pótlólagos béremelések járultak hozzá. A bruttó kereset a pénzügyi és biztosítási ágazatban volt a legmagasabb, míg a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén volt a legalacsonyabb.

Ehhez az információhoz kontextusként érdemes elővenni a KSH január 13-án adott jelentését, amelyben azt írják le, hogy decemberben a fogyasztói árak, a 2021-es év azonos időszakához képest 24.5 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerárak esetében különösen rossz a helyzet, majdnem 45%-kal emelkedtek hasonlóan az előző évhez képest. Erre szolgálna mentőövként az ársapka, és ATV-nek adott nyilatkozatában az Agrárminisztérium megerősítette, hogy a hatályban lévő döntés szerint április 30-ig marad az árstop és egyelőre nincs arról szó, hogy hamarabb feloldanák. Azonban Parragh László, az Iparkamara elnökének nyilatkozata árnyalja a helyzetet: „Az árstop bevezetése az élelmiszeráraknál a társadalom alsó harmadának megélhetését támogatta, ilyen értelemben az helyes volt, de ez tartósan nem maradhat meg, mert a piacgazdaság alapjait elodázza.”
Egy újabb ponton lépett előre decemberben a gazdaság, hiszen mérséklődtek a lakbérek, országosan 0,7 százalékkal, Budapesten 0,9 százalékkal. Éves szinten azonban továbbra is rossz a helyzet, hiszen átlagosan 21 százalék volt a drágulás a KSH és a ingatlan.com lakbérindexe szerint. Budapesten az átlagos bérleti díj 200 ezer forintot tett ki. Az V. kerület a legdrágább, ahol 350 ezer forint az átlagos havi bérleti díj, utána a II. és az I. kerület jön 285 ezer és 250 ezer forinttal. A legolcsóbb albérleteket a X., XX., XXI. és XXIII. kerületekben kínálják, ezeket 140-150 ezer forintért adnák bérbe a tulajdonosok

Mindezen tendenciák azt mutatják, vannak olyan szektorok, ahol valamilyen mérőszám alapján azt lehet mondani, hogy javul a gazdaság. Ez azonban a való életben, az átlag embernél nem igen jelenik meg. Az élelmiszerárak továbbra is egekben, a rezsidíjak, a globális nyersanyagárak csökkenése ellenére, továbbra is rendkívül magasak. Az átlagfizetés lehetséges, hogy magas, de ha arányaiban azt vizsgáljuk, hogy a magyar társadalom nagyobbik része mennyit keres, akkor a kép már borzalmas. A Magyar Bankholding makrogazdasági vezető elemzője, Suppan Gergely sem optimista a magyar fizetések kilátásaiban: „A reálkeresetek tekintetében az idei év első negyedévében csökkenést fogunk tapasztalni, mivel a 20 százalék feletti inflációval aligha tudnak egyenértékű fizetésemelést adni a cégek. „