A globális nukleáris megfigyelőszerv 83,7%-os tisztaságú – a fegyverminőséghez nagyon közeli – uránrészecskéket talált az iráni földalatti Fordo telephelyen. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentésében azt írta, hogy tárgyalásokat folytat Iránnal „az ügy tisztázása érdekében”.
Irán szerint „nem szándékos ingadozások” történhettek a dúsítási szintekben. Két éve nyíltan 60%-os tisztaságú uránt dúsít, megszegve ezzel a világhatalmakkal kötött 2015-ös nukleáris megállapodást. A megállapodás, amelynek célja az volt, hogy megakadályozza egy iráni atomfegyver kifejlesztését, az ország korlátozta nukleáris tevékenységét, és engedélyezte a NAÜ ellenőreinek ellenőrzését, cserébe a bénító gazdasági szankciók alóli felmentésért.
Azóta azonban közel áll az összeomláshoz, köszönhetően annak, hogy Donald Trump amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan visszavonta és visszaállította a szankciókat. Irán pedig megtorlásképpen egyre gyakrabban megszegte a korlátozásokat. Joe Biden kormánya újra csatlakozni akar a megállapodáshoz, ha Irán visszatér a megállapodáshoz, de a közvetett tárgyalások Bécsben, a NAÜ székhelyén már egy éve megrekedtek.
Az urán a természetben előforduló elem, amelyet finomítás vagy dúsítás után nukleáris célokra lehet felhasználni. Ezt úgy érik el, hogy centrifugák – szuperszonikus sebességgel forgó gépek – segítségével választják ki a maghasadásra legalkalmasabb izotópot, az U-235-öt.
Az alacsony dúsítású urán, amely jellemzően 3-5% U-235 koncentrációjú, kereskedelmi célú atomerőművek üzemanyagának előállítására használható. A nagymértékben dúsított urán tisztasága legalább 20%, és kutatási reaktorokban használják. A fegyverekhez való urán 90%-os vagy annál nagyobb dúsítású. Az atomalku értelmében Irán vállalta, hogy nem dúsít 3,67%-os tisztaságú uránt, és teljesen leállítja a dúsítást a Fordo üzemanyag-dúsító üzemben.
Miután az Egyesült Államok visszaállította a szankciókat, először újraindította a 20%-os dúsítást, majd kisebb mennyiségben 60%-os dúsítású anyagot is kezdett előállítani – ez lényegesen magasabb szint, mint amit korábban elért. A NAÜ legutóbbi, a tagállamok számára készített negyedéves jelentése szerint az ellenőrök Fordóban január végén vett mintákban 83,7%-kal dúsított uránrészecskéket találtak.
Az Iráni Atomenergia Szervezet vezetője lekicsinyelte a felfedezés jelentőségét, és azt mondta, hogy várhatóan hamarosan „nyugvópontra jut”. Mohammad Eslami szerdán újságíróknak azt mondta, hogy a minta „csak egy részecske, amelyet még mikroszkóppal sem lehet látni”, és ragaszkodott ahhoz, hogy „a fontos dolog a dúsítás után tárolt termék mennyisége” – írja az Irna hivatalos hírügynökség.
Irán ragaszkodik ahhoz, hogy nukleáris tevékenységei teljes mértékben békés célúak. De szakértők arra figyelmeztettek, hogy a jogsértések lerövidítették azt az időt, amely alatt az ország elegendő fegyver minőségű urániumot tudna szerezni egy bomba előállításához, ha úgy döntene, hogy ezt megteszi.
Colin Kahl, az amerikai védelmi minisztérium vezető tisztviselője kedden egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson elmondta, hogy ez az úgynevezett „kitörési idő” 12 hónapról „körülbelül 12 napra” rövidült. Szakértők becslése szerint a „fegyveresítés” – nukleáris robbanófej gyártása egy rakéta számára – még egy-két évig tartana.
