10 év után változik a fővárosi közlekedésben az eseti jegyek ára, a bérletek tarifái nem változnak.
Ősztől, vagyis szeptember 1-jétől három tétel árán emel a BKK, köztük a vonaljegyén is:
- a vonaljegy ára 350 forintról 450-re emelkedik;
- a fedélzeti vonaljegy ára – amit a sofőrtől lehet vásárolni – 450-ről 600 forintra nő;
- a gyűjtőjegy 3000 helyett 4000 forintba kerül majd.
Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztjában azt írta a döntésről, hogy „megtesszük az elkerülhetetlent, a BKK vonaljegyek árának emelését, mert a kormányzati sarcpolitika immár a közösségi közlekedés működtetését veszélyezteti”. Kiemelte, hogy a bérletárak továbbra is változatlanok maradnak, és fenntartják a 14 év alattiak és az álláskeresők ingyenes utazását is. „Működtetjük és fejlesztjük a közösségi közlekedést.”
A változtatást a főváros nem sokkal azután vezeti be, hogy a MÁV–Volán- csoport is megemelte az eseti jegyeinek árát. A MÁV és a Volán július 1-jétől bevezetett áremelése a jegyek többségénél jelentősebb volt, mint most a BKK-nál.
Ahogy a MÁV–Volánnak, úgy vélhetően a BKK-nak és a fővárosnak is ugyanaz a célja: bérletvásárlásra ösztönözni az embereket. A bérletek árához nem is nyúlnak hozzá, a diák-Budapest-bérlet marad 3450 forint, a felnőtt pedig 9500 forint. A fővárosban a mostani árazás szerint 27 darab vonaljegyet lehet venni egy felnőtt havi bérlet árából, az emelés után már csak 21 darabot. „És miért a vonaljegyet? Hogy a bérleteket ne kelljen. És hogy arra ösztönözzük az embereket, hogy alkalmi jegyvásárlás helyett inkább bérletet vegyenek” – indokolta a főpolgármester a döntést.
A vonaljegy árán a válság ellenére 2013 óta nem változtattak.
