Az izraeli hadsereg egy esetleges gázai szárazföldi hadműveletre készül, de a politikai vezetés még nem döntött erről – mondta Richard Hecht alezredes csütörtökön újságíróknak, miközben a legújabb izraeli-palesztin háborúban a hatodik napja tartanak a harcok, amióta a Hamász szombaton támadást indított.
A Hamász azt mondta, hogy véget akar vetni a palesztinok szenvedéseinek, amelyek elviselhetetlenné váltak a véget nem érő izraeli katonai megszállás és a ciszjordániai települések növekedése, valamint a Gázai övezet 16 éve tartó blokádja alatt. A Gázai övezetben élők a szerda éjszakát sötétben töltötték, körülvéve a porig rombolt városrészek romjaival, miközben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Hamász „szétzúzására és megsemmisítésére” esküdött, egy új háborús kabinet támogatásával, amelyben egy régi ellenzéki kritikus is helyet kapott. A legutóbbi konfliktus, amely mindkét oldalon legalább 2400 halálos áldozatot követelt, várhatóan tovább fokozódik.
Íme, a háború néhány legfontosabb tanulsága:
MI A HELYZET A GÁZAI ÖVEZETBEN?
Miközben az izraeli hadsereg megtorolja a Hamász támadását, a palesztinok szerint a Gázai övezetre, a 2,3 millió lakosú kis tengerparti sávra mért csapások árát a civilek fizetik meg. A szinte folyamatos légicsapások, amelyek egész városrészeket tesznek a földdel egyenlővé, az ENSZ szerint mintegy 340 000 embert kényszerítettek arra, hogy elhagyja otthonát, a legtöbben az ENSZ iskoláiban zsúfolódnak össze. Mások a szűkülő számú biztonságos környékeket keresték. Gáza mindössze 40 kilométer hosszú, Izrael, Egyiptom és a Földközi-tenger közé ékelődve.
A Hamász vezette belügyminisztérium szerint az izraeli csapások két többemeletes házat romboltak le figyelmeztetés nélkül, megölve és megsebesítve „nagyszámú” embert, főként civileket. Miközben Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy a csapásokról értesítést küld, új taktikát alkalmaz: nem csak egyes épületeket, hanem egész városrészeket tesz a földdel egyenlővé. Az ENSZ szerint az izraeli ostrom több mint 650 000 ember számára súlyos vízhiányt is eredményezett. Izrael elzárta a Gázába irányuló élelmiszer-, üzemanyag-, áram- és gyógyszerellátást, sok palesztint koromsötétbe taszítva, miután az egyetlen erőműből kifogyott az üzemanyag, és leállt. A kórházak gyógyszerkészletei és a vészhelyzeti generátorok üzemanyaga is várhatóan napokon belül elfogy. Az ottani hatóságok szerint legalább 1200 ember halt meg Gázában. Izrael szerint a gázai halottak közül több százan a Hamász tagjai.
IZRAEL SZÁRAZFÖLDI TÁMADÁST INDÍT?
Az izraeli hadsereg azt mondja, hogy felkészül egy esetleges gázai szárazföldi hadműveletre, de a politikai vezetés még nem döntött erről. Richard Hecht alezredes csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy az erők „felkészülnek egy szárazföldi manőverre, ha úgy döntenek”. Az izraeli kormányra erős nyomás nehezedik a közvélemény részéről, hogy megbuktassa a Hamászt, amely 2007 óta uralja a Gázai övezetet. Izrael mintegy 360 ezer tartalékost hívott be a hadseregbe, és példátlan válaszlépéssel fenyegetett a Hamász hétvégi véres, széles körű betörésére. Az izraeli hadsereg szerint több mint 1200 ember, köztük 189 katona halt meg Izraelben, ami az Egyiptom és Szíria ellen 1973-ban vívott, hetekig tartó háború óta nem látott megdöbbentő szám.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy jelenleg a Hamász magas rangú katonai és politikai vezetőit veszi célba, akiket a hétvégi támadásért felelőssé tesz. A 2008 és 2021 közötti négy korábbi izraeli-Hamász harc mind eredménytelenül zárult, a Hamász megsebesült, de továbbra is a Hamász kezében volt az irányítás. A hatalomból való eltávolításához valószínűleg Gáza újbóli megszállására lenne szükség, legalábbis ideiglenesen. A Hamász még így is régóta földalatti lázadóként működik az Izrael által ellenőrzött területeken. Egy szárazföldi offenzíva valószínűleg mindkét fél számára nagyszámú áldozatot követelne.
A háború Gázán túlra való átterjedésének kockázata szerdán nyilvánvalóvá vált, amikor az Irán által támogatott libanoni Hezbollah militáns csoport tankelhárító rakétákat lőtt ki egy izraeli katonai állásra, és azt állította, hogy katonákat ölt meg és sebesített meg. Az izraeli hadsereg megerősítette a támadást, de nem nyilatkozott az esetleges áldozatokról. Az izraeli hadsereg ágyúzta azt a dél-libanoni területet, ahonnan a támadást indították.
MILYEN VOLT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS MÁS NEMZETEK VÁLASZA?
Joe Biden amerikai elnök szerdán a Hamász támadását a holokauszt óta a zsidók elleni legsúlyosabb támadásnak nevezte, miközben a harcokban meghalt amerikai állampolgárok száma legalább 22-re emelkedett. „Ez a támadás a tiszta kegyetlenség – nem csak a gyűlölet, hanem a tiszta kegyetlenség – kampánya volt a zsidó nép ellen” – mondta Biden a Fehér Házban összegyűlt zsidó vezetőknek.
Az Izrael iránti amerikai támogatás jelei a kormányzaton belül is megmutatkoztak, Antony Blinken külügyminiszter csütörtökön Tel-Avivba érkezett megbeszélésekre. James Cleverly brit külügyminiszter szerdán érkezett Izraelbe, hogy a Hamász támadásait követően „rendíthetetlen szolidaritását” fejezze ki az országgal, míg III. Károly brit király elítélte az Izraelben elkövetett „barbár terrorcselekményeket” – közölte szerdán egy palotai tisztviselő. A német kormány szerdán a parlamentben egyperces néma csendet tartott a Hamász támadásainak izraeli áldozataiért a parlamentben.
Zambry Abdul Kadir malajziai külügyminiszter elítélte Izrael „felháborító kegyetlenségét”, hogy elzárta a Gázai övezetbe irányuló élelmiszer-, víz- és üzemanyag-ellátást, és közölte, hogy Malajzia sürgősségi alapot biztosít a palesztinok megsegítésére. Törökország tárgyalásokat folytat a Hamász által fogva tartott civil túszok szabadon bocsátásáról – közölte szerdán egy török tisztviselő. Egyiptom intenzív tárgyalásokat folytat Izraellel és az Egyesült Államokkal, hogy lehetővé tegye a segélyek és üzemanyag szállítását a rafahi átkelőhelyen keresztül. Ugyanakkor visszautasította a Gázából való menekülési folyosók létrehozására irányuló javaslatokat, mondván, hogy a palesztinok elvándorlása az enklávéból súlyos következményekkel járna a palesztin ügyre nézve.
MI A HELYZET A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROKKAL IZRAELBEN?
A szombati támadásban több tucat más ország állampolgárai haltak meg vagy raboltak el, akik a razziától a mezőgazdasági munkáig terjedő okokból tartózkodtak Izraelben. Legalább 22-re emelkedett azoknak az amerikai állampolgároknak a száma, akiknek a halálát megerősítették a legutóbbi izraeli-Hamász-háborúban – közölte szerdán a külügyminisztérium. Ez az előző napi 14-hez képest növekedés. A külügyminisztérium szerint még legalább 17 amerikairól nincs adatunk. A kínai kormány csütörtökön közölte, hogy három állampolgárának halálát megerősítették, további kettő pedig eltűnt. Az izraeli kínai nagykövetség a hét elején jelentette, hogy egy izraeli és kínai származású fiatal nő is a Hamász harcosai által ejtett túszok között van.
Két brazil állampolgár halt meg a Hamász Izrael elleni támadásának következtében – közölte az ország külügyminisztériuma, amely azt is közölte, hogy három brazil-izraeli kettős állampolgárságú ember eltűnt, miután eltűntek egy Re’im Kibbutz külterületén tartott zenei fesztiválon. Az osztrák kormány megerősítette, hogy a Hamász Izrael elleni támadása után eltűnt három osztrák-izraeli állampolgár közül egyet holtan találtak. A spanyol külügyminisztérium közölte, hogy a Hamász izraeli támadásai által érintett két spanyol állampolgár közül az egyik meghalt.
Magyar áldozatról egyelőre nem tudni.
MI VÁLTOTTA KI A HAMASZ IZRAEL ELLENI TÁMADÁSÁT?
A Hamász, amely Izrael elpusztítására törekszik, azt állítja, hogy a palesztinok szabadsághoz és önrendelkezéshez való jogát védi. A Hamász szombati meglepetésszerű támadását követő pusztítás azonban kiélezte a stratégiájával és céljaival kapcsolatos kérdéseket. A Hamász tisztviselői azt mondták, hogy minden eshetőségre felkészültek, beleértve egy büntető izraeli eszkalációt is. A palesztinok kétségbeesése egyre nő, sokan közülük nem látnak vesztenivalót a véget nem érő izraeli ellenőrzés és a ciszjordániai telepek növekedése, a Gázai övezet 16 éve tartó blokádja, valamint a világ közönye miatt, amit a világ közönyének tartanak.
A Hamász tisztviselői a régóta tartó feszültségek mellett a muszlimok és a zsidók számára egyaránt szentnek számító, érzékeny Al-Aksza mecset körüli régóta tartó vitára is hivatkoznak. A zsidók által Templom-hegyként ismert helyért folytatott versengő követelések már korábban is erőszakba torkolltak, beleértve egy véres 11 napos háborút Izrael és a Hamász között 2021-ben. Az Izrael és a palesztinok közötti feszültségek a közelmúltbeli erőszakos palesztin tüntetésekkel eszkalálódtak. A Katarral, Egyiptommal és az ENSZ-szel folytatott tárgyalásokon a Hamász olyan izraeli engedményeket sürgetett, amelyek enyhíthetnék a Gázai övezet blokádját és segíthetnének megállítani az egyre súlyosbodó pénzügyi válságot.
