Az UTE Legendái sorozatunkban olyan embereket mutatunk be, akik maradandót alkottak az UTE színeiben. Nem csak focistákat fogunk bemutatni, hanem tornászokat, öttusázókat, karatekákat és mindenkit, akire az UTE 138 éves fennállása óta büszkék lehetünk. Most egy legendás atlétával ismerkedhetünk meg, akinek a pályafutásában szerepel egy olimpiai arany, két ezüst, sorozatban 13 magyar bajnoki elsőség, valamint két világcsúcs, a kalapácsvető Zsivótzky Gyulával.
Zsivótzky Gyula 1937-ben született Budapesten. Sportolói pályafutását 1952-ben kezdte meg a Kiskunfélegyházi Vasasban, ahol 3 évet töltött el. Szakedzője ugyan nem volt, de szakkönyvekből és idősebb társai segítségével fejlődött egészen addig, hogy 1954-ben a felnőtt magyar ranglistán a 12. helyezett volt. 1955-ben a Testnevelési Főiskola SE-hez csatlakozott, 1956-ban a válogatott keret tagja lett.
1957-ben dobott először 60 méteren túl. amikor egészen 60,88 métert dobott majd ugyanennek az évnek a szeptemberében bronzérmet szerzett az Universiaden. 1958-ban igazolt az Újpesti Dózsához, ahol egészen pályafutásának a végéig versenyzett. 1959 szeptemberében megnyerte az Universiadet, és az évet a világranglista negyedik helyén zárta. 1960-ban indult a Római Olimpián, ahol 64.8 méterrel második helyezést szerezte meg. 1962-ben tovább javította a saját és a magyar csúcsot, egészen 68 méterig jutott.
1963 novembere és 1964 februárja között azonban háromszor műteni kellett bélelzáródás miatt. A műtétek miatt majd 20 kilót fogyott, és rendkívül legyengült. A felzárkóztató edzéseket 1964 áprilisában kezdte meg, júliusban már magyar bajnokságot nyert. A tokiói ötkarikás játékokon rendkívüli teljesítménnyel, olimpiai csúccsal a második helyet szerezte meg, amely annak a fényében, hogy fél évvel a verseny előtt még betegséggel küzdött, egy csoda.
1965-ben tovább javította a magyar csúcsot és májusban 69 méter fölött dobott. 65 augusztusában harmadjára is megnyerte az Universiadet, és szeptemberben megdobta a világ addigi legjobb eredményét 73,74 méterrel. Ez a rekord egészen 1968 szeptemberéig élt, amikor egy budapesti versenyen megdöntötte saját világcsúcsát 73,76 méterrel. 1968-as mexikói olimpián is indult, a selejtezőből 72,60 méteres olimpiai rekorddal jutott tovább. A döntőben Zsivótzky mellett Lovász Lázár is indult magyar színekben, igaz az egyetlen ellenfele a szovjet Romauld Klim volt. Klim a 4. sorozatban 73,28 méterrel olimpiai rekordot dobott, megelőzve Zsivótzkyt. Az 5. sorozatban azonban Zsivótzky egy 73,36 méteres olimpiai rekorddal válaszolt, melynél Klim már nem tudott nagyobbat dobni, így Zsivótzky Gyula megszerezte az olimpiai aranyat.
„Lehetetlennek tartottam, hogy mikor edzéseimen többször dobtam 74 méter fölött, mint alatt, akkor a versenyen egyetlen, dobást sem tudjak tökéletesen végrehajtani! Megpróbáltam nem gondolni a tétre, csak arra, hogy nekem tudásom, felkészültségem alapján nagyot kell dobnom. Utólag bevallhatom, a dobás nem sikerült igazán. Nem tudtam valahogy elég erőt adni a lendületbe. Így is elég volt. Mindig ez volt a vágyam, és most sikerült. Érdemes volt átverekedni magam a kritikus pillanatokon, a holtpontokon”
1970-ben megnyerte sorozatban a 13. magyar bajnoki címét, melyhez foghatót nem nagyon találhatunk a sporttörténelem könyvekben. 1972-ben még indult az olimpián, igaz a 71,38 méteres eredménye csak az ötödik helyhez volt elég. 1973-ban megszerezte államvizsgáját, és az év végén vissza is vonult a versenysporttól.
1976-ban a MASZ kalapácsvető albizottságának tagja lett. 1988-tól a Magyar Olimpiai Bizottság, 1989-től a MOB sportolói bizottságának tagja. A Sportsegély alapítvány kuratóriumának tagja. 1990-ben az UTE elnökségi tagja lett. 1991 és 1993 között az Újpesti TE elnökhelyettese volt. 1991-ben pályázott a MOB elnökségi tagságára, de visszalépett a szavazás során. 1994-től a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségi tagja, 1999-től alelnöke. 1995-től a Magyar Atlétikáért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A Mező Ferenc közalapítvány kuratóriumi tagja, 2004-től elnöke. 2005-ben a MOB elnökségi tagja lett. MOB Hagyományőrző Bizottságának vezetője volt.
1997-ben megktapa a Magyar Köztársaság Kiskeresztjét, 1999-ben az évszázad magyar atlétájának választották, az IAAF (International Amateur Athletic Federation) beválasztotta a 20. század száz legjobb atlétája közé és 2004-ben megkapta a Nemzet Sportólja kitüntetést.
