Kereskedősegédből lett világhírű cégvezető. Cikksorozatunk legújabb részében Aschner Lipót életútját mutatjuk be.
Aschner Lipót a ma Szlovákiához tartozó Assakürtön született 1872-ben. Apja, Aschner Ármin vegyeskereskedő volt, fia Lipót csak a 4 elemit végezte el a család szerény anyagi lehetőségei miatt. Később kereskedősegéd lett.
Pályafutását 1892-ben kezdte az Egyesült Villamossági Rt.-nél (a Tungsram elődje), ahol kereskedelmi tisztviselő lett. Ügyességének, szorgalmának és kiváló nyelvérzékének köszönhetően gyorsan haladt felfelé a ranglétrán. Először kereskedelmi képviselő volt Oroszországban, 1904-ben pedig már a gyár aligazgatója lett. 1918-ban már kereskedelmi igazgató, 1921-től pedig már a vállalat vezérigazgatójaként irányította a céget sikeresen az első világháború utáni válságos időkben. 1921-ben létrehozta az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumát, ahol nemzetközi tekintélyű fiatal tudósokat alkalmazott Pfeifer Ignác műegyetemi professzor vezetése mellett. Bródy Imre, Selényi Pál, Bay Zoltán, Simonyi Károly, Millner Tivadar, Winter Ernő és mások munkássága számos szabadalom és találmány forrása lett. Aschner hat évtizeden át dolgozott a gyárban, valamennyi beosztásában az izzólámpagyártás fejlesztésén munkálkodott.
Mivel a cég 1901-ben Újpestre, a Külső-Váci útra költözött, Aschner tevékenység
Az 1885. június 16-án alakult UTE elnökének is meghívták, mely felkérésnek szívesen tett eleget, ezen tisztségét 1925 és 1942 között töltötte be. Ez az időszak a sportegyesület életében is aranykornak számított. Ebben az időszakban olimpiai és világbajnokok sora öltözött lila-fehérbe és az ő regnálása idején nyerték meg az UTE labdarúgói a Bajnokok Ligája elődjének tekinthető Bajnokok Tornáját 1930-ban, illetve 1929-ben a nagy presztízsű Közép-európai Kupát. Neki köszönhetően épült fel a Megyeri úti stadion és párhuzamosan fejlesztette az UTE sportlétesítményeit, illetve a Tungsramhoz tartozó jóléti intézményeket is, például a Tungsram strandot is. De finanszírozta még lakótelepek, kultúrházak és további sportlétesítmények építését is.
fotó: UTE Baráti Kör
Zsidó származása miatt az 1940-es évektől őt is hátrányos megkülönböztetések érték. 1942-ben ugyan életkora miatt még mentsült a munkaszolgálat alól, 1944. március 19.-én viszont őt is elhurcolta a Gestapo. Először egy ausztriai lágerbe, majd Matthausenbe került. A nácik nem csak elhurcolták, de budai házára is rátették kezüket. Ide, az Apostol utca 13-ba költözött a magyarországi zsidók deportálását irányító Adolf Eichmann is.
1944 decemberében komoly váltságdíjért, százezer frankért engedték szabadon Aschnert a nácik, akinek végül a Tungsram vezetői váltották meg szabadságát. Innen Bécsbe, majd Svájcba menekítették, ahonnan csak 1947-ben térhetett haza. A két év bolyongás után hazatérő egykori UTE-elnök soha nem kapta vissza vagyonát, elvesztette gyárát, a házát, és odalett az egészsége is.
Az 1945-1948 között végbement államosítások során – mely az Izzót is érintette-, már csak mint megtűrt személy vehetett részt a cég életében, és ugyan később a társaság igazgatóságának alelnöke lett, korábbi döntési jogköreitől teljesen megfosztották.
1952. január 12-én hunyt el, anélkül, hogy erről bárhol is tudósítottak volna, sőt, halálhíre még a gyár üzemi lapjában sem jelent meg.
Szobra az újpesti Aschner Lipót téren
Emlékére 2022-ben Újpest Önkormányzata szobrot állíttatott a róla elnevezett téren.