Újpest központját már a századfordulón is a városháza-plébániatemplom-piac triumvirátusa határozta meg. Cikkünkben az Egek Királynéja-templomot vesszük górcső alá.
Az Egek Királynéja katolikus főplébánia építése szorosan kapcsolódik Újpest történetéhez. Az 1840-ben alapított Újpest első lakosai is római katolikus vallásúak voltak, így a katolikus hitélet már a kezdetektől fogva megszerveződött a községben. Mint lelkészség eleinte nem volt önálló, kezdetben Dunakeszihez tartozott, majd a fóti plébániához csatolták. Az újpesti egyházközség önállóságát 1870-ben nyerte el, ekkor ugyanis a váci püspök, Peitler Antal József önálló lelkészséggé tette, majd megbízta Illek Vince káplánt, hogy szervezze át a lelkészséget plébániává. Illek munkájának eredményeként 1875-re ez sikeresen meg is valósult. Munkájának érdemeként még ebben az évben Újpest első plébánosa lett, ezen tisztségét egészen az 1905-ben bekövetkezett haláláig viselte.
Illek Vince elkötelezett egyházfejlesztő munkássága eredményeként gróf Károlyi István telket adományozott (ma: Szent István tér) az egyházközségnek. A telek északi részén épült fel 1873-ban a paplak, a kántorlakás és az iskola. 1874-ben a király kegyúri jogot adományozott a hitközségnek. Ekkor az egyháztanács új templom építését határozta el: céljuk egy 5000 főt befogadó épületre megépítése volt. elegendő pénzügyi forrás hiányában Illek engedélyével sorsjátékot szerveztek, a templomtéren bazársort építettek és az ezekből származó bevételből kívánták megteremteni az anyagi feltételeket. A vállalkozás nehezen haladt és egy kisebb, egyhajós templom készült el 1881- re Kauser József tervei alapján, építőmestere Bachmann Károly volt. A plébános magánvagyonából készült el az 1886-ban felszentelt oltár. Két évvel később Kauser József tervei szerint a torony is elkészült, majd a templom kertjét bekerítették, és a József főherceg által adományozott platánfákkal díszítették. A toronyórát 1891-ben szerelték be.
A templom, háttérben az újpesti városházával, valamikor a századforduló környékén
Az eredeti épületet később megtoldották két mellékhajóval. A toldások érdekessége, hogy míg a torony szerves része lett az eredeti templomnak, a két oldalán található két mellékhajó akár önálló épületnek is tűnhetne, ha nem lenne egybeépítve a főépülettel.
Napjainkban
A templomnak eredetileg 5 harangja volt, ebből egy a második világháború során sérült meg, ma már csak a helye található meg a templom tornyában. A megmaradt 4 harang az 1010 kg-os Szent István nagyharang, az 593 kg-os Szűz Mária harang, a 172 kg-os Borromei Szent Károly harang, valamint a 69,5 kg-os Szent Flórián lélekharang.
A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során több más környéki, így például a XV. kerületi templommal együtt átkerült a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
