Nemsokára megint elérkezik a tavaszi óraátállítás időpontja. Az átállításokra évente kétszer, mindig más időpontban, március és október egyik előre kijelölt vasárnapján kerül sor.
Nyári időszámítás kezdete: 2024. március 31. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órát.
Egyes források szerint az óratállítás ötletét már maga Benjamin Franklin is felvetette, de tervét nem sikerült kiviteleznie. A világon elsőként 1916-ban az USA vezette be a nyári időszámítást energiatakarékossági okok miatt. Ezt hamarosan átvette a Föld számos országa is, beleértve Magyarországot is. Nálunk nem alkalmazták folyamatosan, voltak olyan évek, amikor nem volt óraátállítás. Magyarországon először 1954 és 1957 között vezették be a tavaszi és téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és újra csak 1980-ban, energiamegtakarítási céllal tért vissza az emberek életébe. Így ugyanis sokkal jobban kihasználhatók voltak a napfényes órák, és kevesebb áramot használtak az emberek.
Az energiatakarékosság mellett az óraátállításnak számos egyéb előnye is létezik. Az egy órával több természetes világítás örömeit élvezhetik mindazok, akik a nappaljaik nagy részét irodákban, gyárakban, iskolákban és egyéb fedett helyeken kénytelenek tölteni. Ők a munkaidő letelte után még lehetőséget kapnak arra, hogy a szabadtéri programok szervezhessenek maguknak. Előnynek nevezhető az is, hogy a szabadban végzett munkák ideje meghosszabbítható. Az USA-ban pedig sokszor hangoztatják, hogy az óraátállítás által csökkent a bűnesetek száma.
A nyári időszámítás bevezetése óta azonban időről időre felmerülnek ellenvélemények is, amelyek az óraátállítás előnyeit vitatják. Mai napig kérdéses az is, hogy az emberi szervezetre milyen negatív hatással van az óraátállítás. Nem egyformán tudunk ugyanis alkalmazkodni az új helyzethez. Ezenkívül a korábbi energiamegtakarítási célt is egyre kevésbé szolgálja az átállítás. Éppen ezért 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését, a határozat szerint minden ország maga dönthetné el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretné-e véglegessé tenni. A határidő akkor 2021 volt, de közbejött a koronavírus-járvány, így a legtöbb tagállamban azóta sem született döntés.
