Majdnem 150 ezren, egészen pontosan 114,7 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott 2023-ban – írja a KSH adataira hivatkozva a Pénzcentrum.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt az idős munkavállalók száma, tavaly négyszer annyian dolgoztak a 65-74 éves korosztályból, mint 2010-ben, és kétszer annyian, mint 2018-ban. Míg a 2010-es kormányváltás évében a 65-74 éves lakosság 3,3 százaléka dolgozott, tavaly már a 10,1%-uk vállalt munkát. A KSH szerint az idős korcsoportokban foglalkoztatottak létszámának alakulását alapvetően a demográfiai folyamatok, a társadalom elöregedése határozza meg, de befolyásolja a gazdasági-társadalmi környezet is. A munkaerőhiányt sok területen (oktatás, egészségügy) úgy orvosolták, hogy visszahívták a nyugdíjasokat.
Szakértők szerint hosszabb távon három fő megoldás lehet:
- csökkenteni a nyugdíjakat,
- emelni a járulékokat, vagy
- emelni a nyugdíjkorhatárt.
Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor átlagosan 62 és 67 év között mozog, férfiak esetében pedig 64,4 év az átlag. Ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a tervezett korhatáremelések hatására. Hollandiában és Svédországban például 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában pedig akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár.
Dolgozzanak a nyugdíjasok?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel – a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl – a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését. Az idősebbek foglalkoztatásának növelését az öregségi nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz emelésével kívánják elérni.
