Ma elkezdődött a 2024-as érettségi szezon a megújult magyarérettségivel. Nemcsak a magyar, hanem lényegében az összes érettségi a 2020-ban megújult Nemzeti alaptanterv alapján lett összeállítva, így a vizsga meglétén túl, extra kihívást adva a diákoknak. Az Oktatás Hivatal korábbi közleménye szerint a következő hetekben 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700-an érettségiznek.
Ahogy a bevezetőben írtuk új időszámítás kezdődik az érettségi vizsgák életében, hiszen átalakított vizsgákat tesznek azok a diákok, akik 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv szerint kezdték meg tanulmányaikat. Magyarérettségin, az elmúlt években megszokottaktól, sokkal nagyobb hangsúly kerül a lexikális tudásra, melynek eklatáns példája, hogy a gyakorlati szövegírás helyébe egy irodalom-műveltségi teszt került. Kikerült továbbá az összehasonlító elemzés, viszont külön nyelvtani feladatokra is készülhettek a diákok. A kötelező életműtételek is kiegészültek. Felkerült a listára Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc is. A Magyartanárok Egyesülete több médiumnak is kifejtette, hogy mennyire nem szerencsés az átalakítás, mert eddig se sokan kedvelték a magyarérettségit, a nyelvtan és a lexikális tudás előtérbe hozatalával végképp nem fogják kedvelni a diákok.
A matekérettségi a javára fejlődik, hiszen a meglévő feladatok mellé bekerülnek a való életben alkalmazható példák is. Nem lesz sin, cos és tan függvény, de lesz törlesztőrészlet, gyűjtőjáradék, vagy épp befektetési kockázat. Nehezedik is a matekérettségi, hiszen a középszintre bekerülnek olyan feladatok, melyekkel csak az elmelt érettségin találkozhattak.
Történelemből a feladatok típusa és szerkezete nem változik, csak a témakörök. Az új követelményrendszer a korábbiakban kapott hideget és meleget is. A Történelemtanárok Egylete egy korábbi közleményében több évtizedes visszalépésről beszélt. „Kifogásoljuk a politikatörténeti témák arányának növelését, mivel ez ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, egyszersmind az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését, megértését” – írták, hozzátéve, hogy a módosítások nyomán csökken a társadalom-, életmód- és gazdaság-, és így nő az eszme- és vallástörténet aránya az eddigi 10 százalékról 17–23 százalékra.
A felvételirendszer is átalakult 2024-re. Nincs minimumponthatár, cserébe a főiskolák, egyetemek maguk határozzák meg a bekerüléshez szükséges legkevesebb pontot. Alap és osztatlan képzés esetében nem kötelező a legalább egy emelt érettségi. A pluszpontok rendszere is most élesedik. Intézmények 100 pontot adhatnak, például tartalékos szolgálatért akár 64 pont is jár. Az intézmények meghatározhatják a számításhoz szükséges ötödik tantárgyat.
