Az MNB előrejelzései szerint egészen az év második feléig emelkedni fognak az így is rendkívül magas élelmiszerárak. Az előrejelzés szerint ugyan lassú lesz, de köszönhetően az nyersanyagárak és a fogyasztás csökkenésének, az év második felétől mérséklődhetnek az élelmiszerárak.
A Portfolio ma megjelent elemzése is az MNB előrejelzését vélt alátámasztani. Az elemzők várakozása szerint a decemberi infláció 25,8% körül fog alakulni, amelyre 1996 óta nem volt példa. Az infláció várhatóan év elején már tetőzhet, 26% környékén, amennyiben nem érik a magyar gazdaságot külső sokk hatások.
A KSH adatai szerint az élelmiszerek ára 43,8%-kal növekedett 2022 novemberében, amely azt jelenti, hogy például egy év alatt a tojás, kenyér, vaj és sajt ára majdnem megduplázódott, míg a baromifhús, tej és a péksüteményeké másfélszeresére emelkedett. Cserébe, egyes zöldségek-gyümölcsök, fehérrépa, sárgarépa, paprika, és narancs árai észrevehetően csökkentek. Igaz, látva az átlagos bevásárlási szokásokat, ez nem jelenik meg olyan jelentősen egy átlagos család bevásárlásában.
Az infláció és ezáltal az élelmiszerárak tartós csökkenéséhez az MNB elemzése szerint jelentősen hozzájárul az nyersanyagárak csökkenése, nem csak itthon, hanem globálisan is. Az őszi hónapokban a gabonafélék kivételével valamennyi tétel ára fokozatos mérséklődést mutatott a világpiacon. Igaz, még mindig vannak ellátási nehézségek, mint például a búza esetében, ahol a Fekete-tengeri gabonaszállítást övező bizonytalanságok kérdésessé teszik az ellátási láncolatot. De ugyanúgy mérséklődnek az energiaárak is, amely szintén lassítja az áremelkedést.
A második tényező, amely az infláció mérséklődéséhez vezet, a belföldi kereslet csökkenése. A KSH január 6-án tette közzé kiskereskedelemmel kapcsolatos gyorsjelentését, amelynek a címe azt állítja, hogy 0,6%-kal emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma. Ez nem teljesen releváns az élelmiszerárak szempontjából, hiszen az élelmiszer kiskereskedelemben a forgalom mennyisége 6,7 százalékkal, míg az értékesítés 8,6 százalékkal csökkent. Érdekesség, hogy a benzinkutak forgalma 27,7%-kal növekedett. Ezek a számok egyértelműen azt mutatják, hogy a magyar ember az élelmiszervásárláson spórol, hiszen a jelenlegi fizetése sokkal kevesebbet ér, mint tavaly ilyenkor.
Mit jelent ez az átlag vásárlóra nézve? Sajnos, nem sokat. A boltokban hosszú ideig még 4000 forint lesz a trappista sajt kilója és 389 forint a 2,8%-os, nem ársapkás, tej. Ma, azok az ételek, amelyekre 5-10 évvel ezelőtt úgy tekintett mindenki, hogy „hónap végén jó lesz” az ma már túl van azon az árszinten, amelyet évekkel ezelőtt egy vasárnapi ebédre költöttek. A Blikk egy érdekes kísérletet végzett el a minap. Megnéztek, hogy most mennyit tudnak bevásárolni 5000 forintból és mire futotta volna 10 évvel ezelőtt. Az eredmény nem meglepő, drasztikusan kevesebbet tudnak vásárolni mint egy évtizeddel ezelőtt.
