Kitekintő – Egy éve kezdődött az orosz-ukrán háború

Csak a jövő nemzedékei fogják megismerni a történelem szemüvegén keresztül az orosz-ukrán háború, Európa második világháború óta legnagyobb szárazföldi konfliktusának valódi hatásait és emberi áldozatait.

Most, hogy pénteken elérkeztünk Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai inváziójának első évfordulójához, beszámolhatunk azoknak a történeteiről, akiket a háború csapdába ejtett, megölt vagy megváltoztatott, és kiemelhetjük azokat a számokat, amelyek a háború intenzitását és mértékét szemléltetik.

Áldozatok

A nyugati vezetők és az ukrán fegyveres erők szerint eddig 100 ezer orosz és 13 ezer ukrán katona halt meg. Az elmúlt egy évben pedig több mint 7000 ukrán civil halt meg a háború következtében, köztük legalább 400 gyermek. A naponta indított rakéták és dróntámadások számát tekintve a valós szám mindkét oldalon szinte biztosan sokkal magasabb. Oroszország naponta mintegy 20 000 tüzérségi lövést ad le, míg Ukrajna naponta 4 000-7 000 lövést ad le.

Ezek a számok nem tartalmazzák a 2014 óta eltelt időszak emberáldozatait, amikor az ukrán erők és az oroszok által támogatott szakadárok közötti kíméletlen háború kezdődött Ukrajna keleti részén, Luhanszk és Donyeck tartományokban, az úgynevezett Donbászban, amelyben az ENSZ szerint több mint 3400 civil vesztette életét.

Menekültek

Az ENSZ szerint több mint 8 millió ukrán hagyta el az országot és nem tért vissza, többségük a szomszédos Lengyelországban és Romániában talált menedéket – az 1940-es évek óta nem volt ilyen mértékű elvándorlás a kontinensen. Magyarországra közel 40 ezer menekült érkezett az elmúlt egy évben.

Az ukrán kormány statisztikai szolgálata szerint Ukrajna lakossága 2020-ban 41,9 millió volt, az oroszok által megszállt Krím félszigetet nem számítva. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna háború előtti lakosságának mintegy 19%-a, vagyis nem sokkal kevesebb, mint Magyarország teljes lakossága.

Oroszországban is tömeges migráció zajlott a háború következtében. Az orosz szövetségi állami statisztikai hivatal, a Roszsztat szerint 2022 első félévében legalább 419 ezren menekültek el az országból, sokan közülük olyan volt szovjet államokba utaztak, ahol az oroszoknak nem kell vízumot kérniük, például Grúziába. Ezzel szemben 2021 első felében mindössze 202 ezren hagyták el az országot. Az elvándorlás és a nyugati szankciók által sújtott orosz gazdaság ennek ellenére dacolt a legrosszabb előrejelzésekkel, és lehetővé tette, hogy az országban sokan a szokásos módon folytassák az életüket. A háború hatásai azonban a felszín alatt is éreztetik hatásukat.

Még többen menekültek, miután Putyin szeptemberben 300 000 katonát mozgósított Oroszország széles tartalékos állományából, annyira szükség volt az erősítésre, hogy a frontvonalra kellett küldeni. Az év végére a lakosság száma 555 332 fővel, 146,98 millióról 146,42 millióra csökkent – jelentette a RIA Novosztyi állami hírügynökség.

Súlyos bűncselekményekért elítélt, szigorúan őrzött foglyokat is toborzott az ukrajnai harcokra a Wagner-csoport, egy katonai magáncég, amelynek vezetője Jevgenyij Prigozsin, Putyin régi szövetségese. Ami a háború menetét illeti, a lendület vadul eltolódott.

Területek

Az invázió előtt Oroszország mintegy 16 000 négyzetmérföldet ellenőrzött Ukrajnában, ami a február 24-én kezdődött inváziót követő hetekben 62 000 négyzetmérföldre, az ország területének mintegy 27%-ára nőtt, a washingtoni székhelyű Institute of the Study of War kutatóintézet táblázatai szerint. De 2022 második felében egy lendületes ellentámadás során Ukrajna novemberre majdnem 29 000 négyzetkilométert foglalt vissza, beleértve a kulcsfontosságú déli Herszon városát is. Ezzel Oroszország az ország mintegy 18%-át tartotta ellenőrzése alatt.

Oroszország most új offenzívát indított a Donbasz régióban, remélve, hogy elfoglalhatja és megtarthatja Donyecket és Luhanszkot, és végrehajthatja azt a tervet, amelyet az orosz katonai vezetők áprilisban jelentettek be, miután visszavonultak az ukrán főváros, Kijev és más kulcsfontosságú nyugati és északi városok elfoglalására tett sikertelen kísérletük után.

Jövő

Ukrajna heves védekezését az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek fegyverzete, pénzügyi segítsége és kiképzése tette lehetővé. Bár a szövetségen belül feszültségek mutatkoznak, és Ukrajna attól tarthat, hogy nem számíthat ilyen támogatásra a végtelenségig, Joe Biden elnök meglepetésszerű kijevi látogatása aláhúzta a nyugat támogatását Washingtontól Varsóig.

Hetekig tartó patthelyzet után már most úgy tűnik, hogy 2023 dinamikus változásokat hozhat az ukrajnai csatatéren. Ennek ellenére számos katonai szakértő figyelmeztetett, hogy nem látszik a háború vége, amely még sok évig tarthat.

Volodimir Zelenszkij egy meglepetés sajtótájékoztatón a következőt üzente Vlagyimir Putyinnak a háború évfordulóján: „Oroszország hagyja abba a bombázást. Hagyja abba a civilek megölését. Hagyja abba az infrastruktúránk lerombolását. Hagyja abba a városaink elleni légicsapásokat. Hagyja abba a kutyák, macskák, állatok megölését. Hagyja abba az erdők felgyújtását. Hagyja abba mindezt, és akkor megmondjuk, hogy tudunk diplomáciai úton véget vetni ennek a rémálomnak.”

Vlagyimir Putyin február 21-én tartott évértékelő beszédében a következőket mondta az ukrajnai háborúról: „Nem állunk háborúban Ukrajna népével. Ezt már sokszor világossá tettem. Az ukrán nép a kijevi rezsim és nyugati kezelői túszává vált, akik politikai, katonai és gazdasági értelemben megszállták az országot, és évtizedek óta tönkreteszik az ukrán ipart, miközben kifosztják a természeti erőforrásokat. Ez társadalmi leépüléshez, a szegénység és az egyenlőtlenség mérhetetlen növekedéséhez vezetett.”

Letette polgármesteri esküjét Dr. Trippon Norbert, megalakult az újpesti képviselő-testület!

Október 4-én, este tartott alakuló ülésén letette hivatali esküjét dr. Trippon Norbert, Újpest polgármestere és az új képviselő-testület tagjai, továbbá megválasztották az alpolgármestereket és megalakultak …

Tájékoztató Szociális Osztály megváltozott ügyfélfogadási rendjéről!

Újpest Önkormányzatának Szociális Osztálya felújítási munkálatok miatt – az ügyfélszolgálati idő változatlansága mellett – átmenetileg megváltozott ügyfélfogadási rendben, csökkentett kapacitással tudja fogadni az ügyfeleket. Arra …

Holnap indul az új ügyeleti rendszer Budapesten!

Október elsejével Budapesten is működésbe lép az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által biztosított új ügyeleti rendszer. A mentőszolgálat közleménye szerint a nap 24 órájában elérhető lesz …

Új tranzakciós illeték!

Október elsejétől a pénznemváltásos ügyletek után már kiegészítő tranzakciós illetéket is kell fizetni az augusztusban jelentősen megemelt eddigin felül. Az év végéig élő díjstop miatt …

OVF szóvivő: a Duna teljes magyarországi szakaszán megindult az apadás

Bár az árhullám csúcsa kedd éjjel elhagyta az országot, és két hét után a Duna teljes magyarországi szakaszán megindult az apadás, Baja és Mohács térségében …