2023 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 ezer forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 363,9 ezer forint volt – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A reálkereset viszont brutális mértékben csökkent.
Egy nagyon fontos változás van a mostani statisztikában: eddig a legkisebb cégek dolgozói kimaradtak az adatokból (az 5 fősnél nagyobb cégek, valamint az állami szféra és a legfontosabb nonprofit szervezetek dolgozóinak bére számított ide), így az eddig felfelé torzíthatta az adatokat. Mostantól már a mikrovállalkozások dolgozóinak bére is beleszámít az átlagba. Ha most a régi módszertan szerint számoltak volna, akkor 15 ezer forinttal magasabb átlag jött volna ki – közölte a KSH. Az nem változott viszont, hogy csak a teljes állású dolgozók keresetét figyelik.
Az emberek fele 294 500 forintnál kevesebbet keres
A kedden publikált adatok szerint a teljes munkaidőben dolgozók nettó fizetésének mediánja – az adó- és járulékkedvezményeket is beleszámítva – 294 500 forint volt januárban. Ez azt jelenti, hogy az emberek fele 294 500 forintnál kevesebbet kap kézhez. Ez ugyan 17 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, az infláció viszont közben 25,7 százalék volt, vagyis a keresetnövekedés üteme nem követte az áremelkedést, főleg, ha csak az élelmiszereket nézzük, amik egy év alatt 44 százalékkal drágultak.
Azért érdemes elsősorban a mediánt, és nem a számtani átlagot nézni, mert ez tényleg megmutatja, mit jelent ma Magyarországon egy közepes fizetés, amit a hétköznapokban átlagosnak neveznénk. A gyakrabban idézett átlagkereset jobban néz ki a mediánnál, mivel ez a mutató érzékenyebb a szélsőséges értékekre, és felhúzzák a magas, de kevés embert elérő fizetések.
Száguld az infláció, zuhan a reálkereset
Mivel az infláció januárban 25,7 százalékos volt, az átlagkereset veszített az értékéből: a reálkereset 7,6 százalékkal csökkent egy év alatt. A magyar reálkereset csökkenése 2022 októbere óta folyamatos.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményben reagált a legfrissebb adatokra: a háború és az elhibázott szankciók amellett, hogy károkat okoznak a gazdaságban, szankciós inflációt eredményeznek. Az infláció leküzdése és a gazdaság megvédése érdekében a Kormány már 20 intézkedésről döntött”.
