A szudáni fővárosban, Kartúmban és az ország más részein kirobbant harcok az ország katonai vezetésén belül folyó kegyetlen hatalmi harc közvetlen következményei. Összecsapások vannak a főváros kulcsfontosságú stratégiai helyein, ahol egy félkatonai erő – a gyors támogató erők (RSF) – és a reguláris katonák harcolnak.
Mi a harcok háttere?
A 2021. októberi puccs óta Szudánt egy tábornoki tanács irányítja, és a vita középpontjában két katona áll. Abdel Fattah al-Burhan tábornok, aki a fegyveres erők vezetője és gyakorlatilag az ország elnöke. És a helyettese és az RSF vezetője, Mohamed Hamdan Dagalo tábornok, ismertebb nevén Hemedti. Nem értettek egyet abban, hogy milyen irányba halad az ország, és a javasolt polgári kormányzás felé való elmozdulásban. Az egyik fő vitás pont az a terv, hogy a 100 000 fős RSF-et a hadseregbe vonják be, és hogy ki vezetné az új erőket.
Miért kezdődött az egész szombaton?
Az erőszakos cselekményekre napok óta tartó feszültséget követően került sor, mivel az RSF tagjait a hadsereg fenyegetésnek tekintette, és átcsoportosították az ország különböző részeire. Volt némi remény arra, hogy a tárgyalások megoldhatják a helyzetet, de erre nem került sor. Nem világos, hogy ki adta le az első lövést szombat reggel, de félő, hogy ez tovább rontja az amúgy is instabil helyzetet. Diplomaták sürgették a két felet, hogy szüntessék be a tüzet.
Kik a gyors támogató erők?
Az RSF 2013-ban alakult, és a hírhedt Janjaweed milíciából ered, amely brutálisan harcolt a lázadók ellen Dárfúrban. Azóta Dagalo tábornok olyan erős erőt épített ki, amely beavatkozott a jemeni és líbiai konfliktusokba, és ellenőrzi Szudán néhány aranybányáját. Az emberi jogok megsértésével is vádolják, többek között azzal, hogy 2019 júniusában több mint 120 tüntetőt mészároltak le. Egy ilyen erős hadseregen kívüli erőt az ország instabilitásának forrásaként tartanak számon.
Miért a hadsereg a felelős?
A mostani harcok a legutóbbi epizódja a sokáig hivatalban lévő elnök, Omar al-Bashir 2019-es leváltását követő feszültségeknek. Hatalmas utcai tüntetéseken követelték a közel három évtizedes uralmának végét, a hadsereg pedig puccsot hajtott végre, hogy megszabaduljon tőle. A civilek azonban továbbra is szerepet követeltek a demokratikus uralom felé való elmozdulás tervében. Ezután közös katonai-polgári kormányt hoztak létre, de ezt 2021 októberében egy újabb puccsal megdöntötték. Azóta pedig kiéleződött a rivalizálás Burhan tábornok és Dagalo tábornok között. Tavaly decemberben megállapodtak egy keretmegállapodásról, amelynek célja, hogy a hatalom ismét a civilek kezébe kerüljön, de a részletek véglegesítéséről szóló tárgyalások kudarcba fulladtak.
Mi történhet most?
Ha a harcok folytatódnak, az tovább darabolhatja az országot, és súlyosbíthatja a politikai zavarokat. A diplomaták, akik döntő szerepet játszottak a polgári kormányzáshoz való visszatérés szorgalmazásában, kétségbeesetten keresik a módját annak, hogy a két tábornokot tárgyalásra bírják. Eközben a szudáni átlagemberek lesznek azok, akiknek egy újabb bizonytalan időszakot kell átélniük.
