Marokkót pénteken az elmúlt több mint egy évszázad legerősebb rengése rázta meg. A Marokkóban pusztító földrengésnek eddig több mint 2500 halálos áldozata van, de ez a szám várhatóan még emelkedni fog.
Az európai országok segélyeket küldtek a pénteki katasztrofális földrengés után, amely házakat rombolt le, utakat zárt el és egész falvakat törölt le a térképről. Katonák és segélymunkások igyekeznek eljutni az Atlasz-hegység távoli területeire, amelyek szinte teljesen elpusztulhattak.
Eközben a helyiek – gyakran csak ásóval és puszta kézzel – a romok között ásnak a túlélők után kutatva. A marokkói belügyminisztérium hétfő délután frissítette a halálos áldozatok számát, amely 2497 halottról és 2476 sebesültről szól. Az ENSZ becslései szerint 300 000 embert érintett a péntek esti 6,8-es erősségű földrengés, és a marokkóiak egy része a közösségi médiában panaszkodott, hogy a kormány nem engedélyez több külső segítséget.
A nemzetközi segélycsapatok készen álltak a vasárnap esti bevetésre, de egyesek csalódottan várták, hogy a kormány hivatalosan is segítséget kérjen. Az is nehézségekbe ütközik, hogy gépeket juttassanak el a távoli területekre.
A marokkói kormány közölte, hogy eddig négy országtól – Nagy-Britanniától, Spanyolországtól, Katartól és az Egyesült Arab Emírségektől – fogadott el segítséget, Franciaország pedig hétfő reggel jelentette be, hogy 5 millió eurót küld. „Marokkó szuverén ország, és az ő dolga, hogy megszervezze a segélyezést” – mondta Catherine Colonna francia külügyminiszter, részletezve, hogy Rabat nem utasított vissza semmilyen segélyt.
Óva intett attól, hogy „hamis vitát” keltsenek egy olyan időszakban, amikor „az embereknek segítségre van szükségük”.
A vasárnapi, a Richter-skála szerinti 3,9-es erősségű utórengések eléggé megrázta az idegeket a sérült, instabil épületekkel rendelkező területeken, bár nem világos, hogy több áldozatot követeltek-e. „Tudjuk, hogy nagyon sürgős az emberek mentése és az épületek maradványai alá ásni” – mondta Arnaud Fraisse, a Határok nélkül mentők alapítója. „Emberek halnak meg a romok alatt, és mi nem tehetünk semmit a megmentésük érdekében”.
A segítség csak lassan érkezett Amizmizbe, ahol a hegyoldalba vájt, narancssárga és vörös homokkőből épült téglaházakból álló város egy egész darabja tűnt eltűntnek. Egy mecset minaretje is összeomlott. „Ez katasztrófa” – mondta Salah Ancheu falubeli. „Nem tudjuk, mi lesz a jövőnk. A segély továbbra is elégtelen”.
A lakosok lesöpörték a törmeléket a városba vezető, nem aszfaltozott főútról, és az emberek ujjongtak, amikor katonákkal teli teherautók érkeztek. De több segítségért könyörögtek. „Nincsenek mentőautók, nincsenek rendőrök, legalábbis egyelőre” – mondta Ancheu.
A hajléktalanok – vagy az újabb utórengésektől tartva – szombaton a szabadban aludtak, Marrakech ősi városának utcáin vagy a rögtönzött előtetők alatt a súlyosan érintett Atlasz-hegyi városokban, például Moulay Brahimban. A legnagyobb pusztítás a nehezen megközelíthető vidéki közösségekben történt, mivel a hegyvidéki terepen kanyargó utakat lezuhant sziklák borították el.
A pénteki földrengés olyan épületeket döntött le, amelyek nem voltak elég erősek ahhoz, hogy ellenálljanak egy ilyen hatalmas földrengésnek, embereket rejtve a romok között, másokat pedig rémülten menekülve.
A marokkói hatóságok szerint a legtöbb halott eddig a Magas-Atlasz-hegységben található Al Haouz körzetben volt.
Marokkó-szerte leengedték a zászlókat, VI. Mohamed király pedig vasárnaptól háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. A hadsereg kereső- és mentőcsapatokat mozgósított, a király pedig elrendelte, hogy vizet, élelmiszeradagokat és menedéket küldjenek azoknak, akik elvesztették otthonukat. Felszólította a mecseteket, hogy vasárnap tartsanak imát az áldozatokért, akik közül sokakat szombaton temettek el a közelben zajló mentési munkálatok közepette.
Segélyszervezetek szerint azonban Marokkó nem intézett nemzetközi segélykérést, mint Törökország az év eleji hatalmas földrengést követő órákban.
A világ minden tájáról érkeztek segélyfelajánlások, és az ENSZ közölte, hogy Marokkóban van egy csapata, amely a nemzetközi támogatást koordinálja. A Mentők Határok Nélkül szerint mintegy 100, összesen 3500 mentőből álló csapat regisztrált az ENSZ egyik platformján, és készen áll arra, hogy kérésre Marokkóban bevetésre kerüljön. Németországban egy több mint 50 fős mentőcsapat várakozott a Köln-Bonni repülőtér közelében, de hazaküldték őket – jelentette a DPA hírügynökség.
Annak jeleként, hogy Marokkó több segítséget is elfogad, egy spanyol kutató-mentő csapat érkezett Marrákesbe, és a vidéki Talat N’Yaaqoub felé vette az irányt – közölte a spanyol katonai rendkívüli helyzetekért felelős egység. José Manuel Albares külügyminiszter egy rádióinterjúban elmondta, hogy a marokkói hatóságok segítséget kértek. Egy másik mentőcsapat a franciaországi Nizzából szintén útban volt.
A Cseh Köztársaság tisztviselői azt mondták, hogy az ország a marokkói kormány hivatalos kérését követően egy törmelékkutatásra kiképzett mentőcsapat mintegy 70 tagját küldi a helyszínre. Jana Cernochova cseh védelmi miniszter elmondta, hogy három katonai repülőgépet készítettek elő a csapat szállítására.
