Az Apolló-ház volt az első háromemeletes lakóház az akkor még Fő útnak nevezett mai Árpád úton. De nem csak ezért tölt be kiemelkedő szerepet Újpest történelmében, hanem mert a város egyik legsokszínűbb, leggazdagabb történelemmel bíró épületéről beszélhetünk.
A szecessziós stílusú épületet Radó Gábor tűzifa- és kőszénkereskedő építette 1910–1911-ben, mely egészen az államosításig a Radó család tulajdonában maradt. Az épület Árpád úti oldalán nyílt meg 1912-ben az Apolló mozi, mellette a Vigadó kávéház várta vendégeit és törzsközönségét. A mozi neve ráragadt az épületre is, így már egy évszázada Apolló-házként ismerjük.
A mozi meghatározó szerepet játszott a ház történetében. A mozgóképszínházi hagyományokat a Fény folytatta az 1960-as években, majd 1990-ben a Lux elnevezésre váltó mozi éltette tovább. A multiplex mozik térhódításával viszont nem tudta felvenni a versenyt, hiába élvezhette a nagyközönség nyolc évtizeden át a mozi nyújtotta programokat. 1998-ban a mozit felváltotta a Jókai Gyógyszertár, mely azóta is az Árpád út 77. szám alatt működik.
Apolló-ház 1926-ban,
kép: europeana.eu
…és napjainkban
A sokszínű Apolló-ház azonban nem csak mozival büszkélkedhetett, a városközponti épület címlistája igencsak illusztris: az 1920-as években a ház harmadik emeletén volt az Újpesti Napló szerkesztősége, de 1938-ban például itt volt dr. Klein Miksa belgyógyász rendelője, dr. Antal Endre ügyvédi irodája, a Hermes Magyar Általános Váltóüzlet fiókja, az Anglo-Danubian Lloyd biztosítási társaság ügynöksége, vagy épp a „Kölcsönös Tűzkár” és „Jánus” Általános Biztosító Rt. fiókja is.
A Vigadó kávéház helyén később Patyolat, fodrász és fehérneműbolt is működött a háború után, sőt, a Kassai utcai részen egy ideig kínai áruház is próbálkozott az árusítással.
A háború alatt az Apolló-ház továbbá az újpesti nyilas párt székháza is volt. A pincében őrzött dokumentumaikat egy beázás alkalmával találták meg a hatvanas évek végén az IKV dolgozói. Az iratok nagy része súlyosan károsodott, azok később megsemmisítésre kerültek.
