Újpest ikonikus alakjai: Szusza Ferenc

Ma 100 éve, 1923. december 1-jén született a Megyer út stadion névadója, Szusza Ferenc labdarúgó, edző, Újpest díszpolgára.

 

Szusza Ferenc 1923. december 1-jén látta meg a napvilágot Újpesten. Már gyermekként hatalmas tehetségnek bizonyult, 7 éves már korában a Jutagyár ifjúsági csapatában rúgta bőrt. Tizenkét évesen, 1935-ben lett az Újpest igazolt játékosa. Középiskolai tanulmányait a Könyves Kálmán Gimnáziumban végezte – itt is érettségizett le -,  és tanulmányai alatt, már 17 évesen felölthette az Újpest felnőtt csapatának mezét, és mutatkozhatott be az NB1-ben, és máris egy mesterhármassal tette le névjegyét a Kispest elleni rangadón.

1961-ig szerepelt igazolt játékosként az 1944 és 1949 között ÚTE, 1949 és 1956 között Budapesti Dózsa, majd az Újpesti Dózsa nevet viselő egyesületben. Játékintelligenciája, technikai és taktikai képzettsége, óriási lövőereje – mindkét lábbal – és gólképessége a legkiválóbb magyar csatárok közé emelte. A fizikailag is pompás felépítésű labdarúgónak a kombinatív játékhoz is kitűnő érzéke volt. Pályafutásának második felére már a komplett támadósor játékát mesterien irányította. A belső hármas mindegyikén kimagasló teljesítményt nyújtott, de legtöbbször jobbösszekötőben szerepelt.

A lila-fehérekkel 1940 és 1961 között négy bajnoki aranyérmet nyert, az egyesület mezét 462 élvonalbeli találkozón viselte. Szeretett klubját 26 éven át szolgálta, és noha gólkirály egyszer sem volt, 397 találata szinte elérhetetlen céllá vált a jelen és a jövő futballista generációinak.

Külföldre soha nem igazolt, bár lett volna rá lehetősége. Megkereste őt ugyan a két gigász milánói klub, az olasz Internazionale és a Milan is, de végül Újpesten maradt. Ahogy Szusza fogalmazott: „Engem ideköt minden. A gyermekkor, a barátok, az újpesti utcák, a Megyeri úti stadion. Most megkérdezhetné bárki, hogy nem bántam-e meg ezt a hűséget. Nyugodt szívvel állíthatom: nem.” – idézi Lázár Lajos és Lévay György: A gólkirály – Szusza Ferenc életútja című könyve a legendás újpesti csatárt. 

A válogatottban 1942 és 1956 között 24 alkalommal játszott és 18-szor talált be az ellenfél kapujába – az utolsót éppen későbbi munkaadói, a lengyelek ellen szerezte. 1949 nyarán súlyos sérülést szenvedett, mely után nehezen talált magára. Ezt követően a válogatottban még további négy alkalommal szerepelt. Pályafutását követően, a 60-as években edzőnek állt és bajnoki bronzérmet szerzett az Újpesttel, illetve dolgozott még Egerben és Győrben is.

Habár futballistaként nem jutott ki külföldre, edzőként viszont már igen: Lengyelországban a Górnik Zabrze-val bajnoki és kupagyőzelmet szerzett, később Spanyolországban 1972-1977 között a Real Betis, 1978-79 között az Atletico Madrid menedzsere volt. 5 év és 198 meccs alatt a korábban sereghajtó és kiesőjelölt Real Betis csapatából stabil felsőházi és kupagyőztes csapatot varázsolt, madridi ideje alatt bronzérmet szerzett az Atleticoval. Lengyelországhoz hasonlóan Spanyolországban is kivívta a szurkolók szeretetét, sikerei miatt megkapta a „Mágus” becenevet. A magyar futball anekdotakincse című kiadvány szerzői, Kő András és Török Péter az alábbi remek történetet vetették papírra Szuszával kapcsolatban:

„A lényegesen jobb FC Barcelona látogatott az otthonunkba. A meccs előtt egy nappal a klub elnöke, José Núnez Naranjo hivatott: Mister – mondta, mert így szólítottak –, valamit kellene csinálni, hogy ne kapjunk ki.«Elnök úr, kérdeztem tőle, csinálhatok akármit? »Szabad kezet kap, de mentse meg legalább az egyik pontot!«

Kezet fogtunk, én pedig még aznap éjjel öt emberrel föllocsoltattam az egész pályát. De úgy, hogy bokáig jártunk a vízben. Másnap jött ki a Barcelona a pályára, Johan Cruyff ránézett a fűre, és összecsapta a kezét: »Édes jó istenem – mondta –, mit eszelt ki már megint ez a magyar? Ezen a pályán nemhogy futballozni, de menni is alig lehet…«

Tudni kell, hogy Spanyolországban bármilyen is az idő, meccset ritkán halasztanak el, nyugodtak lehettünk abban, hogy a bíró elrendeli majd a játékot.Itt jegyzem meg, hogy hat hónapja nem esett eső akkor a városban. Nos, elég az hozzá, hogy a mérkőzés 90. percében 0–0 volt az állás. Ekkor a Betis centerhalfja, Biosca kinézett a kispad felé, és azt próbálta megtudakolni, hogy mennyi az idő. Egyezményes jelünkkel mutattam neki, hogy vége a mérkőzésnek… Ugyanakkor előttem öt méterre, a felezővonal közelében szabadrúgáshoz jutott a Betis. Odakiáltottam Bizcochónak, a jobb-bekknek: »Chico! Vége a meccsnek, nyúlj alá és íveld a kapu felé, minél messzebbre.«

Közben Biosca, az egyezményes jelet félreértve, elkezdett szaladni az ellenfél kapuja felé, mert azt hitte, hogy azt mutattam, menjen előre. Bizcocho labdája beívelődött a tizenegyespont tájékára, és ott a szó szoros értelmében véletlenül ráesett Biosca fejére, onnan meg közvetlenül a gólvonal mögé. De úgy, hogy nem is mozdult meg többé: 1–0-ra nyertünk, a középkezdésre pedig már nem volt idő. Háromezer ember rohant be a pályára és nagy boldogságukban ruhástul fetrengtek a sárban.

Hétfőn Núnez Naranjo újra fogadott. Megdicsért. Amikor eljöttem tőle, azon a morfondíroztam: mi van akkor, ha mi kapunk ki a 90. percben esett góllal? Lehet, hogy elbocsátottak volna?”

Edzőként, fotó: fft.hu

Edzői pályafutását stílszerűen Újpesten fejezte be 1981-ben.

Az ’50-es években színészi tehetségét is megcsillogtatta: 1951-ben a Keleti Márton által rendezett Civil a pályán című vígjáték egyik főszereplőjeként egy focistát alakított (mi mást), 1957-ben bemutatott, a Mese a 12 találatról című szatirikus filmvígjátékban önmagát, „Sziszi-t” játszotta.

Pályafutása elismeréseként 1951-ben a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója, 1955-ben a Magyar Népköztársaság érdemes sportolója címet kapott. Az Újpest örökös bajnoka volt, 1993-ban 70. születésnapja alkalmából az UTE jubileumi aranyóráját és az OTSH emlékplakettjét vehette át, 1996-ban Újpest díszpolgára lett.

1998-ban Göncz Árpád államfő Köztársasági Elnöki Arany Emlékérem személyes elismerésben részesítette, megkapta továbbá az MLSZ a Magyar labdarúgásért kitüntetésének aranyfokozatát. 2003-ban Szuszáról nevezték el az újpesti labdarúgócsapat felújított stadionját, szintén ebben az évben belügyminisztériumi aranygyűrűt kapott.

Szobra a Szusza Ference Stadion mellett

Életéről 2004-ben A gólkirály – Szusza Ferenc életútja címmel jelent meg könyv. Szusza Ferenc 2006. augusztus 1-jén hunyt el, emlékét pedig ma is szobor őrzi a nevét viselő stadion mellett.

Wintermantel újabb hihetetlen húzása

Wintermantel Zsolt korábbi fideszes polgármester kórházért tett aláírásgyűjtési kezdeményezése és a kórház megőrzésére irányuló felhívása csak látszat politikai akció, hiszen ne feledkezzünk meg róla, hogy …

Március 4-én kezdődik meg a zöldhulladék begyűjtése Újpesten

Az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) március 4-én kezdi meg a zöldövezeti kerületekben a zöldhulladék begyűjtését. A zöldhulladékot hetente egyszer, az adott szolgáltatási körzetre vonatkozó napon szállítja …

Közel másfél milliárd forintért árulják az Árpád Kórház ingatlanát

A tavalyi sikertelen árverés után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ismét árverésre bocsájtja az Áprád Kórház ingatlanát. A kikiáltási ár közel másfél milliárd forint és a …

Visszatér Újpestre a ‘Hangszert a kézbe!’ országjáró programsorozat

Márciusban újból kipróbálhatnak hangszereket a gyerekek, hiszen március 5. és 7. között visszatér a Hangszert a kézbe! program Újpestre, tudjuk meg Bedő Kata, Újpest alpolgármesterének …

Az univerzum legfényesebb objektumát fedezték fel ausztrál csillagászok

Az univerzum legfényesebb objektumát fedezték fel ausztrál csillagászok, egy fekete lyuk által táplált kvazárt, amely naponta fal fel egy csillagot – számolt be róla kedden …