Sokkoló adat: tavaly csaknem 1 millió nyugdíjas élhetett a létminimum alatt

Ugyan a KSH már számítja és teszi közzé a létminimumra vonatkozó statisztikáit, de a jelenleg elérhető létminimum-számításokból kiindulva 2023-ban több mint 900 ezer magyar nyugdíjas kapott a szerény megélhetésre elegendő összegnél kevesebb állami nyugdíjat – írja a Bankmonitor.

A szegénység kockázata által leginkább fenyegetett társadalmi csoportok egyike a nyugdíjasoké, ugyanis a nyugdíjba vonulást követően nagyon gyakori a korábbi munkabérhez viszonyított jelentős jövedelemcsökkenés. A Bankmonitor most azt vizsgálta meg, hogy 2023-ban a nyugdíjasok mekkora hányada kaphatott kevesebb állami juttatást a létminimum (egyelőre csak becsülhető) összegénél.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015-ben szakmai okokból abbahagyta a hazai körülményekre vonatkozó létminimum-értékek számítását és közzétételét. Ezt követően egy független kutatóintézet, a Policy Agenda vállalta magára ezt a feladatot, így 2015. óta is van információ arról, hogy havonta mennyi pénzre lehet szükségük a különféle összetételű háztartásoknak a legalapvetőbb kiadások és azon túlmutató szerény igények finanszírozásához. Megjegyzendő, hogy a „létminimum” nem szegénységi küszöböt takar, hanem egy olyan jövedelemszintet, amely biztosítja a háztartás lakóinak számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését.

A legfrissebb, 2023-ban megjelent tanulmány 2020-as adatokat tartalmaz, abban az évben az alábbiak szerint alakult a különböző összetételű háztartások létminimum fenntartásához szükséges jövedelemszintje:

  • két aktív korú felnőttből álló háztartás: 218 400 Ft,
  • két felnőttből és két gyermekből álló háztartás: 362 000 Ft,
  • egyszemélyes nyugdíjas háztartás: 112 300 Ft,
  • kétszemélyes nyugdíjas háztartás: 193 500 Ft.
Így változott 2006-tól 2020-ig az egyfős nyugdíjas háztartás létminimum-szintje

 

Ugyan a 2020-nál későbbi évekre vonatkozó számítások még nem elérhetők, mégis vannak közelítő becslések a frissebb létminimum-értékekre. Az éves átlagos nyugdíjas infláció – azaz a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján mért fogyasztói áremelkedés – 2021-ben 4,6% volt, 2022-ben már 15,2%, majd 2023-ban 18,3%-kal drágult a nyugdíjasok megélhetése. Ha ezekkel a számokkal rendre megnöveljük a 2020-as adatot, akkor megkapjuk, hogy 2023-ban már 160 100 forintra nőhetett az egyszemélyes nyugdíjas háztartás létminimum-szintje.

A KSH által évente közzétett táblából kiolvasható, hogy hány nyugdíjas tartozott a nyugdíj mértéke szerint képzett különböző osztályokba. Mivel a becsült létminimum (havi 160 ezer forint) szintjénél éppen elhelyezkedik egy osztályhatár, így könnyedén megállapíthatjuk, hogy a nyugdíjasok mekkora hányada részesült ennél kisebb összegű juttatásban.  Az eredmény lesújtó: tavaly több mint 914 ezer ember, vagyis a nyugellátásban részesülők 40,2%-a kapott a létminimum szintjénél kevesebb nyugdíjat.

Fontos, hogy a nemek között számottevő különbség van a nyugdíj mértékének szempontjából. A nők jellemzően rövidebb szolgálati idővel mennek nyugdíjba, és a keresetük is alacsonyabb az aktív éveikben, ez a kettős hátrány pedig a nyugdíjukban is érvényesül: a férfi nyugdíjasok 35,7%-a (307 ezer fő), míg a nők 42,9%-a (607 ezer fő) tartozott a létminimum alatti osztályokba.

Újpest így segíti a nyugdíjasokat 

 

Dr. Trippon Norbert alpolgármester kezdeményezése alapján 2020-ban került bevezetésre az Újpesti Megbecsülés Program, melynek keretében Újpest Önkormányzata levásárolható utalványok formájában támogatja a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő újpestieket. Idén viszont már nem csak nagyobb értékben kapnak utalványokat a jogosultak, de a program kibővítésére is került: immáron minden 18 éven aluli újpestinek is járni fog az ugyanekkora értékű utalvány.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük