Összehasonlítva kelet-közép-európai országok adórendszerét, az derül ki, hogy a régióban Magyarországon volt a legmagasabb reálbércsökkenés, írja a Mazars könyvvizsgáló cég elemzésében.
Az adórendszer vizsgálata során az adóterheket helyezik kontextusba. 2024-ben az adóteher, amely az összes foglalkoztatással kapcsolatos adó és járulék, valamint a munkáltatót terhelő összes munkaerőköltség arányát mutatja, 14–49 százalék között változik a régióban átlagosan 38 százalékos értékkel.
2023-ban a régió minden országában jellemző volt a megugró infláció. Az elmúlt időszak inflációs tendenciáit H. Nagy Dániel, a Mazars partnere foglalja össze: „Az elmúlt időszakban a CEE-régióban a minimálbér és az átlagbér 10 százalékkal emelkedett, miközben a régió átlagos inflációs rátája 9 százalék körül mozgott. Az Európai Unió számos tagállamában a bérek növekedése meghaladta az infláció mértékét, ezért az életszínvonal szinten maradt vagy javult. Ezzel ellentétben Magyarországon az infláció különösen magasra szökött: a 17 százalékos infláció mellett a bérek csupán 11 százalékkal nőttek, ami 6,5 százalékos reálbércsökkenéssel járt. Magyarországon a régióban a legnagyobb mértékű a reálbérek csökkenése, a vizsgált országok közül csak Kazahsztánban és Üzbegisztánban romlott a legjobban a fizetések vásárlóértéke – mintegy 10 százalék körüli mértékben.
A foglalkoztatási adók terén jelentős eltérések figyelhetők meg Európa különböző országai között. Egyes államok, mint Bulgária, Magyarország, Románia és Ukrajna egységes személyi jövedelemadó-rendszert alkalmaznak, ahol az adókulcs 10–20 százalék között mozog. Más országok, például Ausztria, Németország, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia a progresszív adókulcsokat részesítik előnyben, ahol a legmagasabb adókulcs akár 50 százalékot is elérheti. Az általános forgalmi adó (áfa) terén az Európai Unió szabályozásai miatt a szabályok nagyrészt harmonizáltak, de az alkalmazandó adókulcsok jelentős különbségeket mutatnak a közép- és kelet-európai (CEE-) régióban. 2024-ben az általános adókulcsok átlagosan körülbelül 20 százalék körül voltak, míg Horvátországban és Magyarországon a normál áfakulcs 25 százalék és 27 százalék, ami kiemelkedően magas. A társasági adó terén a régió országai általában 15–22 százalék közötti taokulcsokat alkalmaznak, de vannak kivételek, mint például
