Új cikksorozatunkban Újpest ikonikus alakjait vesszük górcső alá, első alkalommal pedig dr. Ugró Gyulát, Újpest első polgármesterét.
Ugró Gyula, az 1907-ben városi rangra emelt Újpest első polgármestere Nagykőrösön született. Nem sokkal születése után családjával Újpestre költöztek, életének legfontosabb állomásai szintén Újpesthez kötődnek. Itt járt elemi iskolába és 12 éves volt, mikor barátaival karöltve megalapította az Újpesti Közművelődési Kört 1877-ben, melynek később alelnöke lett.
A budapesti állam-és jogtudományi egyetemen szerzett jogi végzettséget, majd ügyvédi szakvizsgát tett. Már középiskolás korától aktívan részt vállalt Újpest közéletében. 1885-ben ott volt abban a társaságban, melynek tagjai létrehozták az Újpesti Torna Egyletet. „Goll János kereskedelmi iskolai tanár, akinek lakásán az újpesti Deák utcában immár nem először jöttek össze legjobb barátai, név szerint: Berényi Antal, Székely-Sonnenfeld Ábris és Ugró Gyula, koccintásra emelte poharát. A nagy és szép vállalkozásra ittak, most még csak ők négyen. Volt bennük öröm is, szorongás is, de az első igen fontos lépést megtették. Ezzel indult az UTE családi időszámítása” – emlékezett meg róla az UTE. Az egyesület első vezérkarában titkári pozíciót töltött be.
1906-ban Újpest nagyközség főbírója lett, és kiemelt céljának tekintette, hogy Újpest megkapja a városi rangot. Az 1906. szeptember 19-i közgyűlésen Ugró Gyula indítványozta, hogy a testület támogassa és terjessze fel a vármegyei törvényhatósághoz azon kérvényt, mely Újpest rendezett tanácsú várossá nyilvánítására irányult.
Törekvései sikeresnek bizonyultak, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye az 1906. szeptember 27-én tartott rendes bizottsági közgyűlésen határozatban mondta ki, hogy „Újpest nagyközség rendezett tanácsú várossá alakíttassék át, helyesnek és indokoltnak találván, azt a belügyminiszter úrhoz pártoló véleménnyel felterjeszteni rendeljük”.
Újpest történetének meghatározó napja volt 1907. augusztus 9., amikor is dr. Ugró Gyulát a 100 főt számláló képviselő-testület tagjai közül őt választotta meg Újpest város első polgármesterének.
Újpest ekkor történetének egy teljesen új szakaszába lépett, amit hatalmas fejlődés követett. Ugró polgármestersége alatt épült ki a villanyvilágítás és a vízvezetékrendszer, továbbá Újpest járásbíróságot, vágóhidat, tűzoltóságot, járványkórházat kapott, iskolák létesültek, az utakat kövezték, csatornáztak és szintén ez idő alatt épült meg a város egyik szimbólumának is számító Víztorony is. Újpest rendkívül rövid idő alatt Budapest, Temesvár és Pozsony után az ország negyedik legjelentősebb ipari városává nőtte ki magát.
1913-ban lemondatták hivataláról, de az újpesti közügyek továbbra is foglalkoztatták. A két világháború között tért vissza a közéletbe, számos bizottság munkájában vett rész, továbbá tagja maradt a Képviselő-testületnek is. Egyéb kulturális munkái mellett (dalok és nóták szerzője volt), legjelentősebb hagyatéka az Újpest 1831-1930 című Újpest monográfia.
A második világháború után visszatért szakmájához, 1949-ben bekövetkezett haláláig ügyvédként tevékenykedett. Emlékét márványtábla őrzi a Városháza falán, továbbá a róla elnevezett Ugró Gyula sor is. Újpest Képviselő-testülete február 15-i ülésén döntött arról, hogy dr. Ugró Gyula, Újpest első polgármesterének a Megyeri temetőben levő sírhelyét ötven évre megváltja.
