A világon emberek millióit fenyegeti az éhezés, a vészharang pedig már megkongott: változtatnunk kell az étkezési szokásainkon. Az egyik lehetséges megoldás a tavak felszínén ringatózik.
Valószínűleg mindenki ismeri a békalencsét, aki valamelyik kisebb tavunkat, netán folyóink egyik holtágát meglátogatta, vagy akár elsétált egy kisebb csatorna mentén. Ennek ellenére legtöbb ember nem is tudja, hogy milyen képességekkel rendelkezik ez a pici növény.
A békalencse a világ egyik leggyorsabban növő növénye – két nap alatt megsokszorozza méretét -, ezért fejlődésének alapos tanulmányozása hozzájárulhat a klímaváltozás negatív hatásainak kivédéséhez és az élelmiszer-biztonság megteremtéséhez. További előnye, hogy a nyílt vízfelszínről lehalászható, ebből kifolyólag nem foglal el értékes mezőgazdasági területet. Gyakorlatilag bárhol termeszthető, ahol van természetes víz, így a jelenlegi tömegétkeztetési terményekkel szemben nincs szükség az öntözésére sem. Mindemellett a békalencsét sikeresen használják manapság a talaj, valamint az abban lévő növények megtermékenyítésére.
A békalencse viszont nem csak mint élelmiszerként jelenthet megoldást: ha sikerülne feltárni a békalencse gyors fejlődésekért felelős génjeit, az óriási segítséget nyújthat más növények fejlődésének felgyorsításában, ezzel pedig az élelmiszertermelés ciklusának lerövidítésében.
A békalancse, mint élelmiszer
A jövő élelmiszerei között egyaránt találunk óceáni algákat, illetve rovarokból készült lisztet is. Az egyik legújabb lehetséges jelölt a világ élelmezési gondjainak megoldására a közönséges békalencse. Az édesvizek felszínén előforduló növényt Ázsiában már régóta fogyasztják – főként saláta, illetve egyéb előétel formájában – a világ többi részén viszont többnyire gyomnövényként kezelik, amely karbantartás hiányában gyorsan elborítja az állóvizeket.
A növény miniatűr levelei hatalmas mennyiségű fehérjét tartalmaznak. Szárazanyagának 45 százaléka fehérje, emiatt „növényi húsgombócnak” is nevezik, de a fehérjék aminosavszerkezete hasonló a tojáséhoz és kilenc esszenciális aminosavat tartalmaz. Fehérjetartalma jóval több, mint a kukoricáé, a burgonyáé, vagy a rizsé. Emellett polifenolokat, például fenolsavat és a különösen gyógyhatású (mellesleg Szent-Györgyi Albert által felfedezett) antioxidánsként is ismert flavonoidokat, élelmi rostot, vasat, cinket, mangánt, A-vitamint, B-vitamin-komplexet és sok növényi eredetű B12-vitamint tartalmaz. A békalencse táplálkozási értéke mindent összevetve a gabonafélékéhez mérhető. A növény egyik fajtájának szárított virágjából készült porszerű fehérjekoncentrátum az Egyesült Államokban már forgalomban van, amiből könnyű kekszet és más tésztaféléket is lehet készíteni.
A Föld lakosságának a következő 30 évben a jelenlegi megtermelt mennyiségnél 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szüksége, számos kutatás szerint ez a békalencse segítségével meg is valósulhat. A jövőre tekintettel pedig mindenképpen érdemes lesz odafigyelni erre a rendkívül sokoldalú növényre.
